Ugyanígy szerinte „készen kell állni arra is, ha az Egyesült Államok nincs többé a mi oldalunkon”.

Két béketervet terveznek benyújtani az ENSZ Közgyűlése elé. Az egyik az orosz haderő kivonulását követeli Ukrajna határain túlra, a másik nem. Vajon melyik támogatja a magyar kormány?

Az Oroszország-szakértő a müncheni konferencia apropóján arra is kitért, hogy miközben Orbán az EU széteséséről „delirált”, az EU egyre inkább próbálja kihagyni a döntésekből az olyan „kerékkötő országokat”, mint hazánk vagy Szlovákia.

Előbb még az európai NATO-szövetségeseikkel egyeztetnek róla, így azt a februári müncheni konferencián még nem is mutatják be.

Kijevbe azért nem menne el a randevú érdekében.

A legújabb béketervet az EU és Zelenszkij is elutasítja, Orbán azonban arról beszél, hogy a háttérben ő az egyik fő kezdeményező.

Zelenszkij a csoport béketervét rombolónak nevezte.

Az olasz lap szerint Olaf Scholz a „béke kancellárjaként” vonulna be a történelembe, és az ukrajnai háborút arra használja fel, hogy visszaszerezze az elvesztett támogatását belföldön.

Az orosz csapatok kivonása a cél, de ez nem lehet kiindulópont.

A KDNP-s miniszterelnök-helyettes megmagyarázta, miért lépett ki a KDNP az Európai Néppártból, majd kérdések merültek fel Ukrajnával kapcsolatban is.

A háború kitörése óta most utazott először Kínába.

Az orosz diktátor szerint Ukrajnának „olyan lépéseket kell tennie, amik visszafordíthatatlanok és elfogadhatók Oroszországnak”.

Orbán és az ukránok, Rossi és az olaszok, brit és francia választások, frakciók és fesztiválok. Napindító.

Zelenszkij kabinetfőnöke, Andrij Jermak beszélt erről.

Nem tetszik nekik Biden béketerve, amelyet rajtuk kívül mintha most mindenki el tudna fogadni.