Duplájára nőtt a gyermekpornográfia áldozatainak száma 2023-ban Magyarországon
Betöltetlen háziorvosi helyek, növekvő számú SNI-s gyerekek, korlátozott óvodai férőhelyek, krónikus betegséggel küzdő iskolások és drasztikus gyermekpornográfiai adatok jellemezték a tavalyi évet, derül ki a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jelentéséből.
Milyen volt gyereknek lenni 2023-ban? Az idén 8. alkalommal megjelenő Gyermekjogi jelentés erre a kérdésre keresi a választ több mint 90 oldalán át. A jelentés elkészítéséhez a szakértők összegyűjtöttek minden elérhető adatot, információt, kutatást és publikációt, amelyekből kirajzolódnak a nagy folyamatok és a kisebb, gyerekek egy-egy csoportját jellemző helyzetek is.
„2023-ban elképesztően nehéz volt gyereknek lenni és gyereket nevelni. Az infláció miatt minden kiadás közel ötödével többe került a családoknak. Miközben a gyerekekre egyre többet kellett költeni az egészségügyben, az oktatási rendszerben, és a képesség fejlesztéseknél is. Ennek fő oka, hogy az ingyenes, helyi szolgáltatások sok helyen nem elérhetőek, vagy nem megfelelőek” - nyilatkozta Gyurkó Szilvia, a jelentés szerkesztője.
A jelentésből kiderül, hogy a gyerekek harmada nem fér hozzá helyben óvodai neveléshez. Emellett tovább nőtt a fejlesztésre szoruló, sajátos nevelési igényű gyerekek száma, akiknek a szüleik sok esetben csak magánúton találnak segítő szakembert. Soha korábban nem volt ennyi betöltetlen háziorvosi hely, mint 2023-ban. Már évek óta nő azoknak a gyerekeknek a száma, akik a lakóhelyükön nem jutnak hozzá háziorvosi ellátáshoz. Ez a szám 2023-ban 103 731 fő. Míg Közép-Magyarországon és a Dél-Alföldön 5 százalék alatti a helyben háziorvosi ellátáshoz hozzá nem férők aránya, addig a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli vármegyékben ugyanez 20 százalék.
Az akadozó egészségügyi ellátások ténye azért is aggasztó, mert az adatok szerint minden 5. iskolás gyerek nyilatkozott úgy, hogy van valamilyen krónikus egészségügyi problémája. A saját egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók aránya 2002 és 2022 között több mint 10 százalékkal csökkent.
A fiatalok alig több mint ötöde végez elegendő fizikai aktivitást. A gyerekek ötöde túlsúlyos vagy elhízott. A napi gyümölcs- és zölségfogyasztás a gyerekek kevesebb mint harmadára jellemző, míg az energiaitalt minden nap fogyasztók aránya 14 százalékra nőtt. A gyerekek átlagosan kevesebbet aludtak 2023-ban mint 2018-ban (hétköznap alig több, mint 7,5 órát).
Az egészségkárosító magatartások terén is romlott a helyzet: a 15-19 éves diákok 40 százaléka volt már részeg életében, ami jelentősen magasabb szám a korábbi évek adataihoz képest. Az iskoláskorú gyerekek közel ötödére jellemző a rendszeres (legalább heti gyakoriságú) dohányzás. A 9-11. évfolyamon tanulók 17 százaléka kipróbálta már a marihuánát, és minden 10. gyereknél előfordult már visszaélésszerűen szer (nyugtató vagy altató) használata.
A gyerekek és fiatalok körében a mentális problémák egyre nagyobb számban fordulnak elő, miközben 2023-ban is a pszichiátriai fekvőbeteg-ellátás 19 vármegyéből csak 7-ben, és a fővárosban volt elérhető. A növekvő szerhasználati adatokhoz képest különösen aggasztó, hogy a gyermek- és ifjúságaddiktológiai ellátásban is tovább csökkent az elérhető szolgáltatások száma. Járóbeteg-ellátás továbbra is csak két vármegyében érhető el.
A gyerekek jóllétét azonban nem csak az egészségügyi adatok határozzák meg. Számít az is, hogy mennyi bántalmazás és erőszak éri a gyerekeket. Miként az is, hogy mennyiben tudunk róluk jól gondoskodni. Sajnos a 2023. évi adatok ebben a tekintetben sem adnak okot bizakodásra. A korábbi évekhez képest duplájára nőtt a gyermekpornográfia áldozatává vált gyerekek száma a 0-13 éves korcsoportban. Nőtt a 18 éven aluliak által elkövetett bűncselekmények száma, és több bűncselekménynek váltak áldozatává is. Több mint 110.000 veszélyeztetett gyerekről volt tudomása 2023-ban a gyermekvédelmi rendszernek, és a szexuálisan bántalmazott gyerekek 79,6%-át a saját családjában érte erőszak.