A Szabad Európa szerint a versenyhivatalnak vizsgálnia kell a Vodafone állami hátszelű felvásárlását, a GVH szerint szó sincs erről
A kormány tavaly nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a Vodafone tulajdonváltását, így a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatta a 4iG, a magyar állam és a Vodafone közötti több mint 700 milliárd forintos tranzakciót. Csakhogy most született egy uniós precedensítélet, amely folytán utólag is lehet vizsgáltatni és akár korrigáltatni is az embereknek káros felvásárlásokat – írja a Szabad Európa.
A Vodafone-t az állam és a korábban Mészáros Lőrinchez kötődő 4iG úgy vásárolta meg, hogy az állam 49 százalékos, a magáncég 51 százalékos tulajdonos lett, de a 4iG a saját része megvételéhez állami kezességvállalással kapott hitelt. Vagyis a teljes vételár mögött közpénz áll, miközben az azóta már 4iG-vel fuzionált cég többsége nem is az államé. Az ügyletet ráadásul egy egyik napról a másikra hatályba lépett 2013-as törvénymódosítás nyomán nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánították, ami egyebek mellett a versenyhivatali eljárást is ellehetetlenítette.
Tavaly márciusban viszont két francia kábeltévés cég összeolvadása ügyében egy új, precedensértékű ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága, írja a lap. Az uniós bíróság kimondta, hogy ha utólag felmerül a piaci erőfölénnyel való visszaélés, akkor utólagosan vizsgálható maga a felvásárlás is. Miután a GVH a precedensítélet ellenére sem sietett a vizsgálattal, Ilyés Márton volt momentumos politikus és két társa tavaly nyáron bejelentést tett a GVH-nál, hogy vizsgálják meg a Vodafone-felvásárlás versenyre gyakorolt hatásait.
Nem akarásnak nyögés a vége: a versenyhivatal hosszas procedúra után nemet mondott a beadványra. A döntést Ilyésék közigazgatási perben támadták meg, és azt idén tavasszal meg is nyerték. Vagyis perrel sikerült rávenni a GVH-t, hogy végezze el a feladatát, az érdemi versenyhivatali vizsgálatot a Vodafone 4iG-s felvásárlása ügyében.
Frissítés: A cikk megjelenése után a GVH közleményt küldött lapunknak, amely szerint „a Szabad Európa hibás következtetéseket tartalmazó cikke alapján hivatkozott bírósági ítélet semmilyen módon nem kötelezte arra a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy utólagosan vizsgálja a korábban nemzetstratégiai minősítéssel ellátott összefonódást. A bíróság vonatkozó döntése mindössze azt írta elő a GVH számára, hogy megismételt bejelentéses eljárásban vizsgálja meg, hogy az összefonódás következtében előállt piaci helyzet tekintetében fennállnak-e a versenyfelügyeleti eljárás megindításának törvényi feltételei. A vizsgálat lefolytatására a GVH-nak 2 hónap áll rendelkezésére, amely határidő egy alkalommal, legfeljebb 2 hónappal meghosszabbítható.”
A versenyhivatal közleménye arra is kitér: „a bíróság döntéséből semmilyen módon nem következik a cikkben szereplő következtetés. A GVH mint jogalkalmazó minden esetben a vonatkozó és hatályos jogszabályi előírások szerint jár el. Ebből következően – a bíróság által is megerősítetten – a GVH a továbbiakban sem végezhet vizsgálatot (utólagos vizsgálatot) a nemzetstratégiai jelentőségűként megjelölt fúziók tekintetében, mivel ezzel túllépne a jogszabályokban meghatározott hatáskörén”.