Közel 170 ezerrel kevesebben szerepelnek az önkormányzati választás névjegyzékében, mint öt évvel ezelőtt a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Nagyságrendileg ez egy magyar nagyváros lakosságának felel meg: A harmadik legnagyobb magyar város, Szeged lakossága volt még 2011-ben 168 ezer fő körül.
Két kivétellel valamennyi megyében és a fővárosban is csökkent a választásra jogosultak száma:
Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3 százaléknál nagyobb a csökkenés (3,91 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (3,81 százalék), Csongrád-Csanád megyében (3,41 százalék), Baranya megyében (3,31 százalék), Heves megyében (3,2 százalék), valamint Bács-Kiskun megyében (3,07 százalék).
Budapesten 2 százalék feletti a választópolgárok számának csökkenése (2,67 százalék), Veszprém megyében (2,53 százalék), Hajdú-Bihar megyében (2,36 százalék), Somogy megyében (2,15 százalék) és Komárom-Esztergom megyében (2,11 százalék).
Vas megyében 1 százalék feletti a csökkenés (1,95 százalék), Zala megyében (1,93 százalék) és Fejér megyében, ahol arányaiban a legkevésbé csökkent a választók száma, mindössze 4617-tel (1,33 százalék) szerepelnek kevesebben a névjegyzékben, mint öt éve: akkor mintegy 346 ezer, most valamivel több mint 341 ezer választásra jogosult szerepel a névjegyzékben.
Győr-Moson-Sopron és Pest megyében viszont nőtt a választásra jogosultak száma.A legnagyobb, 2,7 százalékos növekedést Pest megye mutatja: ott öt év alatt 27 970-nel emelkedett a névjegyzékben szereplők száma, 1 millió 35 ezerről 1 millió 63 ezerre. Győr-Moson-Sopron megyében 1,52 százalék a választásra jogosultak számának növekedése, 370 ezerről 376 ezerre emelkedett a választópolgárok száma.
A fővárosban 1 millió 331 ezer választásra jogosult él, az összes választó valamivel kevesebb mint 17 százaléka, a legkisebb megyei választókerület Nógrád, ahol az összes jogosult valamivel kevesebb mint két százaléka (152 ezer választó) él.
A választásra jogosultak száma a választás kiírását követő napon, március 13-án 7 879 941 volt, vagyis a választás kitűzése óta mintegy 25 ezerrel csökkent a névjegyzékben szereplők száma. Ennek a 25 ezer embernek a nagy része meghalt, egy kisebb csoportja pedig elveszítette választójogát. A kevesebb választó miatt a választott képviselők száma is csökkenni fog: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken 58-cal kevesebb, a tízezresnél kisebb helyeken viszont 6-tal több képviselőt választunk, mint öt évvel ezelőtt.
A 2019-es önkormányzati választáson mintegy 145 ezerrel kevesebben szerepeltek a névjegyzékben, mint 2014-ben. (MTI)