Kevesebb önkormányzati képviselőt választunk idén, mint öt éve
Az elmúlt évek népességcsökkenése, illetve -átrendeződése miatt idén a tízezer lakosúnál nagyobb településeken 58-cal kevesebb, a tízezresnél kisebb helyeken viszont 6-tal több képviselőt választunk, mint öt évvel ezelőtt, derül ki az MTI által közölt, összesített adatokból. A polgármesterek száma nem változott. A jelöltek száma, a kistelepüléseket nem számítva, magasabb, mint öt éve volt.
link
Forrás
Egyes településekről már korábban megírtuk, hogy miután a népességük tízezer fölé nőtt vagy tízezer alá csökkent, másképp szavaznak, mint 2019-ben. Így többek között a Vas megyei Celldömölk, a Győr-Moson-Sopron megyei Csorna és Kapuvár, a Békés megyei Sarkad és Mezőberény, valamint a baranyai Szigetvár lakói a korábbi egyéni választókerületi rendszer helyett idén már úgynevezett kislistás rendszerben szavaznak (vagyis az összes egyéni jelölt nevét egy listán találják, és abból annyit lehet megjelölni, ahány képviselőt a testületbe delegálnának). Másrészt főként Pest megyében vannak olyan települések, ahol a lakosok száma az elmúlt tíz évben dinamikusan nőtt, így míg korábban egyéni listás választások voltak, mostanra egyéni választókerületeket kellett kialakítani, ez történt például Tárnokon és Csömörön is.
Összességében a tízezresnél nagyobb lélekszámú településeken az egyéni választókerületi mandátumok száma 1628-ról 1586-ra, a kompenzációs listás képviselőhelyeké 637-ről 621-re csökkent. A kevesebb helyre többen pályáznak: 18 százalékkal 6761-re nőtt az egyéni választókerületi jelöltek száma.
Közben 3,8 százalékkal 33 465-re csökkent a tízezer lakosnál kisebb településeken az egyéni listás jelöltek száma, miközben az elnyerhető mandátumok száma itt, ha csekély mértékben is, de nőtt: 14 522 után most 14 528 képviselőt választanak majd.
A polgármesterek száma változatlan, idén is 3177-et fogunk megválasztani, a jelöltek száma viszont 4 százalékkal 7666-ra nőtt.