Háromszázzal többen indulnak a június 9-ei önkormányzati választáson a polgármesterségért, mint öt évvel ezelőtt (7680 a 7364 után), a képviselőjelöltekkel együtt pedig nagyjából ezerrel van több jelöltek. Ezen belül a fővárosban majdnem másfélszer annyian lennének kerületi polgármesterek, mint 2019-ben (107 az akkori 78-cal szemben), Csongrádban negyedével többen (161-en a 2019-es 131 után), és csak négy megye van, ahol kevesebben akarnak polgármesterek lenni, mint öt éve.

Ezek alapján azt is hihetnénk, hogy a települési önkormányzatok súlya, politikai jelentősége, helyi társadalomformáló szerepe megnőtt az elmúlt években. Hogy fontosabb lett az állammal szemben a közigazgatás helyi szintje, illetve az önkormányzatiság eszméje, mint öt éve volt. Valójában szó sincs erről.

Sokan kevésért

Sőt: a magyar önkormányzati rendszer erőtlenebb és jelentéktelenebb, mint valaha. Ez nem új jelenség, a Fidesz a 2010-es hatalomra kerülése óta folyamatosan sorvasztotta el az önkormányzatokat. Ez a kormányzati törekvés nemhogy enyhült volna, ellenkezőleg, felerősödött az utolsó önkormányzati választás óta. A kétharmados parlamenti többség közjogi értelemben a folyamatos veszélyhelyzet-elrendelésekkel ágyazott meg ennek 2020 tavasza, a koronavírus-világjárvány magyarországi megjelenése óta. Hogy mi mindent vettek el az önkormányzatoktól 2010 óta, azt pedig felsorolni is hosszú.