Óva inti Pekinget a háborús cselekedetektől a Fülöp-szigeteki elnök

A Fülöp-szigeteki elnöki, Ferdinand Marcos Jr. figyelmeztette Kínát, hogy ne lépjék át a vörös vonalat a Dél-kínai-tengeren. A Csendes-óceán részének számító tenger a világ tán legjobban vitatott hovatartozású vízterülete, és az elmúlt években rendkívül erőteljes fegyverkezés zajlik a régióban, Kína pedig különösen nagy erőkkel és rendszeres hadgyakorlatokkal van jelen a vizeken.

Most Marcos a BBC beszámolója szerint arra figyelmeztette Pekinget, hogy ha egyetlen Fülöp-szigeteki is meghal Kína szándékos cselekedete következményeként, akkor azt a Fülöp-szigetek háborús tettnek fogja értékelni, és aszerint fog cselekedni.

Marcos a szingapúri Sangri-la Párbeszéd nevű biztonságpolitikai fórumon beszélt, ahol többek között az amerikai és a kínai védelmi miniszter is jelen van. A kínai hadsereg szóvivője gyorsan reagált az elnök szavaira, szerinte a Fülöp-szigetek át akarja tolni a felelősséget Kínára, és gyalázkodásnak értékelték a szavait.

Az elmúlt hónapokban jóval feszültebb lett a helyzet az eleve régóta feszült vizeken, a Fülöp-szigeteki beszámolók szerint kínai járőrhajók vízágyúkkal lőtték a Fülöp-szigeteki hajókat. Peking szerint viszont éppen a Fülöp-szigetekiek követnek el provokációkat, és Kína csak a szuverenitását védi.

Mint a BBC megjegyzi, elemzők régóta tartanak attól, hogy akár csak egy kisebb összecsapás is komoly háborúvá eszkalálódhat, hiszen a Fülöp-szigeteknek védelmi szerződése van az Egyesült Államokkal, és az amerikaiak az ország megsegítésére indulhatnak, ha támadás éri őket. Az elmúlt években sokat romló kínai-amerikai viszony egyenes következménye volt, hogy az amerikaiak még szorosabbra fűzték az együttműködést a régió több országával, melyek aggódva figyelték a kínai terjeszkedést a környező tengereken: a múlt hónapban Japánnal és Fülöp-szigetekkel tartottak közös csúcstalálkozót.

Marcos péntek este beszélt a szingapúri rendezvényen, beszéde után kérdezték meg tőle, hogy a vörös vonal átlépésének tartaná-e, ha egy kínai vízágyús támadásban meghalna egy Fülöp-szigeteki katona, és szerinte ez vezethetne-e az amerikai védelmi szövetség élesítéséhez. Az elnök erre úgy válaszolt, hogy ha szándékos kínai cselekedet nyomán bármilyen állampolgáruk meghalna, az nagyon, nagyon közel van ahhoz, amit ők háborús cselekedetnek tekintenek, és eszerint lépnének fel. És szerinte szövetségeseik is hasonlóképpen gondolkodnak erről. A korábbi incidenseknek voltak már amúgy sérültjei, de Marcos szerint a halálos áldozat a Rubicon átlépését jelentené.

Kevéssel később Lyoyd Austin amerikai védelmi miniszter is arról beszélt, hogy veszedelmes, ahogy a kínaiak zaklatják a Fülöp-szigeteki hajókat a régióban. Hozzátette, hogy a védelmi szövetség a két ország között sziklaszilárd, de nem akart feltételezésekbe bocsátkozni, hogy egy hipotetikus helyzetben hogyan reagálnának.

Lloyd megerősítette a teremben, hogy az USA számára az ázsiai-csendes-óceáni térség prioritást jelent, annak ellenére is, hogy milyen konfliktusok vannak jelenleg Ukrajnában és Gázában. Ezért is dolgoznak azon, hogy több ázsiai ország védelmi képességeit s megerősítsék, közös hadgyakorlatokkal, megállapodásokkal és amerikai katonai jelenléttel, mert szerinte az USA csak akkor lehet biztonságban, ha Ázsia is biztonságban van.

Pekingnek viszont határozottan nem tetszik, hogy az amerikaiak a legutóbbi közös hadgyakorlatra középhatótávú rakétarendszert is vittek az országba, szerintük ez az egész régió biztonságára fenyegetést jelent. A rendezvényen ugyanakkor mind Kína, mind az USA jelezte, hogy készek javítani a kommunikációjukon, hogy elkerülhessék a konfliktust.

Szingapúrban tárgyalt is egymással az amerikai védelmi miniszter, és kínai kollégája, Tung Csün, többek között a katonai vezetés közötti közvetlen kapcsolat újraindításáról, amit Peking 2022-ben, Nancy Pelosi akkori házelnök tajvani látogatása miatt szakítottak meg. a beszélgetést a kínai minisztérium szóvivője "előremutatónak, gyakorlatiasnak és konstruktívnak" értékelte, de Peking ismét felszólította Washingtont, "ne avatkozzon be" Kína Tajvannal kapcsolatos ügyeibe.

A Kínai Népköztársaság szakadár tartományának tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvant, és soha nem zárta ki, hogy akár erővel is kész megvalósítani az újraegyesítést. Kína május végén rendezett kétnapos, "büntetőnek" nevezett hadgyakorlatot Tajvan környékén, válaszul a sziget frissen hivatalba lépett elnöke, Laj Csing-tö beszédére, melyben az államfő felszólította Kínát, hagyjon fel a fenyegetőzésekkel. (BBC, MTI)