A magas részvételből mennyire következik a Fidesz tarolása?
Délelőtt 9 óráig a választásra jogosultak 9,98 százaléka szavazott, ez, ahogy írtuk, rekordot jelent a magyarországi EP- és önkormányzati választások történetében. Emellett közel akkora volt, mint a 2022-es parlamenti választási részvétel volt ekkor (10,31 százalék), ami a Fidesz történelmi, 54 százalék fölötti győzelmét hozta.
Ha kicsit távolabb, a 2010 utáni választásokra kitekintünk, akkor ezeket az aránypárok látjuk:
Úgy tűnhet tehát, hogy legfeljebb annyi kapcsolat van a részvétel és a Fidesz-eredménye között, hogy amikor az emberek elmentek szavazni, akkor a Fidesz fölényesen nyert (az önkormányzati eredményüket torzítja, hogy azokon a mandátumok kb. 80 százalékát független jelöltek kapják). Hiszen például a 18-as parlamenti választásokon volt az eddigi legmagasabb a részvétel 9 óráig, az mégis csak a 4. legjobb eredményüket hozta.
Ha viszont azt is megnézzük, hogy hol volt most kora délelőtt magas a választási hajlandóság, akkor olyan megyék láthatók, ahol az átlagosnál erősebb a Fidesz (Tolna, Somogy), illetve az is látszik, hogy a billegő, problémás városok közül többen is az átlag fölötti a részvétel. Például Kalocsán, ahol több exfideszes indul a fideszes polgármester ellen, 12 százalék fölötti, Egerben 10,03 százalékos, Győrben 11,26 százalékos, Vácon 11,51 százalékos. A fővárosi 8,59 százalékot jóval meghaladó például a csepeli választási részvétel is (10,69 százalék), ahol az exfideszes polgármester és Németh Szilárd, a Fidesz súlyos emberének csapata indult egymás ellen.
Úgy tűnik tehát, hogy az Egymillió Találkozás Szombatja, azaz a fideszes mozgósítás elég sikeres volt azokon a helyeken, ahol kiélezett küzdelem várható.
