Pápa, Mosonmagyaróvár, Hajdúböszörmény: ott bukott a Fidesz, ahol a legkevésbé sem számítottunk rá

belföld
június 10., 04:11

Az idei önkormányzati választás előtt az volt a politikai közvélekedés, hogy a Fidesz-KDNP jelöltjei a fővárosban és a nagyobb, megyei jogú városokban várhatóan gyengébben, a kis- és közepes városokban, valamint a községekben pedig kifejezetten jól szerepelnek majd. Ha csak a polgármester-választások eredményéből indulunk ki, a valóság felülírta ezt az elképzelést.

Ötvenkilenc olyan magyar város van Budapesten kívül, ahol a lakosok száma a legutóbbi népszámlálás szerint meghaladta a húszezret. Ebből az ötvenkilencből huszonhat megyei jogú város, róluk itt írtunk bővebben. Ha csak a számokat nézzük, az egyenleg ebben a városkörben kedvező volt a kormánypártoknak: a Fidesz-KDNP jelöltjei négy olyan nagyvárosban tudtak nyerni, ahol eddig ellenzéki polgármester volt, és csak hármat buktak el, tehát eggyel több nagyvárosi polgármesterük lett. A képet azonban árnyalja, hogy a kormánypártok három várost veszítettek el, ahol tizennyolc éve volt polgármesterük, tehát komolyan beágyazottak voltak.

Még rosszabb a helyzet, ha ehhez a huszonhat városhoz hozzácsapjuk azt a harminchármat, ahol a lakosok száma eléri a húszezret. Ebben a középvárosi körben öt olyan is van, amelynek eddig fideszes polgármestere volt, de ezután nem az lesz: Fót, Hajdúböszörmény, Mosonmagyaróvár, Orosháza és Pápa. Ezzel szemben csak egy olyan van, amit elhódítottak, Gyöngyös élén áll ezután (ősztől) kormánypárti polgármester.

link Forrás

Ha az elveszített városok listáját megnézzük, más és más okból, de mindegyik súlyos csapásnak tűnik. Pápán a rendszerváltás óta csak két polgármester volt, mindkettő a Fideszhez és annak politikai szövetségeseihez kötődött: 2011-ig Kovács Zoltán, azóta Áldozó Tamás állt a város élén. Igaz, öt éve Áldozó már csak szoros csatában győzött Grőber Attila ellen (48,77:45,69 százalék). Most Grőber nyert, sokkal simábban: a hat ellenzéki párt és egy helyi egyesület jelöltjeként induló politikus 51,07 százalékot kapott, az eddigi polgármester csak 38,16-ot.

Mosonmagyaróvár a Fidesz egyik legerősebb megyéjében, Győr-Moson-Sopronban van, a 2022-es parlamenti választáson 59,23 százalékot kapott a mosonmagyaróvári székhelyű egyéni választókerületben a fideszes Nagy István. Öt éve Árvay István a Fidesz-KDNP jelöltjeként 42,3 százalékot szerzett a polgármester-választáson, a második egy civil jelölt lett, Szabó Miklós 31,49 százalékkal. Idén Szabó civil és ellenzéki támogatással 51,5 százalékot kapott, Árvay csak 37,75 százalékot.

Szintén erős fideszes megyében, Hajdú-Biharban bukott el középvárost az eddigi polgármester: Hajdúböszörményben Kiss Attila az öt évvel ezelőtti 61,65 százalék után csak 43,97 százalékot kapott, a civil színekben induló Göröghné Bocskai Éva nyert 48,87 százalékos támogatottsággal.

Orosházán két ellenzéki is indult, de így sem tudott nyerni az eddigi fideszes városvezető. Az öt évvel ezelőtti polgármester-választáson második (ő két éve a parlamentin összellenzéki jelöltként indult) Szabó Ervin egy civil szervezet jelöltjeként indult, az ellenzéki pártok és egy másik civil szervezet jelöltje Raffai János volt. Öt éve a Fidesz-KDNP-s Dávid Zoltán 42,55 százalékot, Szabó 41 százalékot kapott. Raffai most 35,8 százalékkal is meg tudta nyerni a választást, Dávidra 32,25 százalék, Szabóra 19,91 százalék szavazott.

A fóti eredmény a legkisebb kudarc, ott öt éve is kevesebb mint kétszáz szavazattal győzött az akkori fideszes jelölt, Vass György a civil színekben induló Merkwart Krisztián előtt. Merkwart most 44,13 százalékot kapott, több mint tíz százalékkal verte a Fidesz-KDNP idei jelöltjét, Biró Zoltánt (34,06). A baloldal öt éve is, idén is harmadik lett, de akkor húsz százalék fölötti, idén csak 17,15 százalékos eredménnyel.

És a szépségtapasz: Gyöngyösön 2010 után ismét választást vesztett a baloldal. Itt Hiesz György 2002–2010 között, majd 2010-től mostanáig vezette a várost, ezúttal azonban nem indult. A fideszes Szókovács Péter 42,16 százalékot kapott, a Hiesz utódjául kiszemelt Végh Attila csak 35,17 százalékot, így a várost elbukta a baloldal (hasonló generációváltás volt az ellenzékben Salgótarjánban, amit szintén elhódított a Fidesz).

Összességében az 59 megyei jogú nagyvárosból és középvárosból 27-nek lesz ősztől fideszes polgármestere, 26-nak ellenzéki, a többit civil vagy független színekben győztes polgármester vezetheti. Ebben a városméretben – ami nagyjából 2,9 millió lakost, tehát a Budapest nélküli Magyarország harmadát jelenti – lényegében kiegyenlítődött a kormánypártok és az ellenzék súlya.

Kiemelt videóink