A Nemzeti Választási Bizottság befejezte az újraszámlálást, Karácsony maradt a főpolgármester
június 14., 17:43
„Egy fontos vezető egyik napról a másikra öreg bácsikának tud látszani”
- A fővárosi választás még 10 év múlva is hivatkozási alap lesz.
- Többet számít az erő, mint az ideológia.
- Marad Gyurcsány a mumus, vagy Orbán kereshet mást?
- Ha a Fidesz veszélyben érzi a hatalmát, simán átírhatja a szabályokat.
- Mitől repedhet a rendszer?
- Unger Anna egyetemi docens, László Róbert választási szakértő és Ruff Bálint politkai tanácsadó a Lakmusz, a Political Capital és a Mérték Médiaelemzőműhely konferenciáján értékelték a választás tanulságait és vázolták a várható következményeit.
A június 9-i választás egyik tanulsága, hogy minden szavazat számít – mondta a konferencián László Róbert, a Political Capital választási szakértője.
A beszélgetést még azelőtt tartották, hogy pénteken a Nemzeti Választási Bizottság kihirdette volna a Karácsony Gergely – Vitézy Dávid meccs végeredményét, de a mondás azóta csak még inkább igaz lett.
A maratoni újraszámolás után ugyanis kiderült, Karácsony Gergely összesen 41 szavazattal nyerte meg a főpolgármester-választást. Vitézy Dávidnak 395 plusz szavazatot találtak, Karácsonynak 112-t, így tudta megőrizni előnyét, ami eredetileg 324 szavazat volt.
Az újraszámolást Vitézy kérte, mert úgy tudta, sok helyen érvénytelennek számolták a rá leadott szavazatokat. Ebben végülis igaza lett, de pénteken gratulált Karácsonynak. Jogorvoslati körök még jöhetnek, Karácsony is belengette, hogy új választás kiírását fogja kérni, de valószínűleg ebből nem lesz semmi.
László Róbert a konferencián arról beszélt, ez a szoros választás a következő 10 évben hivatkozási alap lesz. Az emberek gondolhatják úgy, hogy „ha nem csak kerületekben, hanem budapesti szinten is tud 1-2 szavazat dönteni, akkor miért ne lehetne így egy országos választáson is?” Ennek így lehet egy „népművelő” hatása.
Bátorság és erő
Unger Anna, az ELTE Társadalomtudományi Karának docense a választás legfontosabb tanulságának azt tartja, hogy „látszik, a munkának beérik a gyümölcs, ahogy a nem munkának is. Jobban szerepelt a választáson az, aki a választóknak és a választókról üzent, mint az, aki magával volt elfoglalva.”
Erősnek tartja a média és a nyilvánosság felelősségét is, hiszen életben tudnak tartani „erre nem érdemesült szereplőket. Erőnek mutatják azt, ami kapcsolat, de nem mutatják erőnek azt, ami valóban erő.” Most úgy néz ki a pálya, hogy „ahol erő van, ott nincs erőforrás, ahol viszont erőforrás van, ott nincs erő. A következő két év kérdése, hogy ezt a kettőt lehet-e egyesíteni.”
Ruff Bálint politikai tanácsadó, a Vétó című műsor házigazdája arról beszélt, kiderült, számít, ki a jelölt. Nem csak Magyar Péterre igaz ez, hanem több polgármesterre is. A beletett munkának megvan az eredménye, a politikai bátorságnak pedig van felhajtóereje – összegzett.
„Az ellenzéki oldalon az elmúlt 14 évben nem volt olyan igazán bátor ember, akiről elhitték volna, hogy mindent feláldoz egy célért, a saját egzisztenciális érdekeit alárendeli neki, átlép a saját árnyékán és megy előre.”
De most vannak kivételek. A bátrak közé sorolta Magyar mellett Pikó András józsefvárosi és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármestert. „A gyávák listája hosszabb”, őket nem sorolta fel, de megjegyezte, „elnyerték méltó jutalmukat.”
Ruff arról is beszélt, a választás tanulsága az is, hogy eddig is voltak ellenzéki szavazók, csak nem volt olyan ajánlat, ami megfogta volna őket, ami nem arról szólt volna, hogy „szavazz rám, mert nincs más, vagy kéne a fizetés az EP-ben, vagy ígérem, két év múlva jobb lesz.”
Magyar Péter pártja 1,35 millió szavazatot szerzett az EP-választáson, míg a DK-MSZP-P 367, a Momentum pedig 169 ezret. A Momentum nem jutott be, a Mi Hazánk viszont igen, 306 ezer szavazattal. A 2022-es választásra összefogott ellenzék további szereplői összesen 110 ezer szavazatot kaptak. Ez összesen csaknem 2,3 millió ember.
Bár nem lehet egy az egyben összehasonlítani a 2022-es országgyűlési választással, de ott is nagyjából ennyi embert vittek el a pártok: a baloldali összefogás +Jobbik 1,945 ezer szavazatot kapott, a Mi Hazánk pedig 332 ezret. A Fidesz akkor 3 milliót vitt el, most egy millióval kevesebbet, bár lényegében annyi is volt a céljuk.
Ugyan a Nézőpont Intézet azt hozta ki, a Fidesznek ezekkel a számokkal is meglenne a kétharmada, László Róbert szerint ez nem igaz, hiszen egy országgyűlési választáson más taktikával indul az ellenzék, és több egyéni mandátumot hoztak volna el, mint 2018-ban vagy 2022-ben.
Meglepő átjárások
Az viszont látszik az EP- és megyei listás adatok összevetéséből, hogy a Tisza Párt szavazóinak másodlagos preferenciája a Mi Hazánk. Utóbbi pont a Tisza miatt nem lett nagy párt – mondja László Róbert.
„A liberális értelmiségnek nagyon szimpatikus a Tisza nyomulása, de a szavazótáborban sok olyan ember van, akivel korábban nehezen képzelték el, hogy egy irányba szavazzanak, de most ez történt. A Mi Hazánk törekedett egy harmadik utas pozíció megszerzésére, Magyar ezt elvitte, de nagy az átjárás a kettő között” – mondta László Róbert, aki szerint a választásnak az is egy nagy tanulsága, hogy az ideológia egyre kevésbé fontos. Ez amúgy világtrend.
A választónak már az számít, hol lát erőt, és kiről gondolja, hogy őt képviseli majd. Magyar pedig pont ezt kommunikálja, és alkudozás helyett felszántja az ellenzéket.
„Az emberek fluid módon közlekednek a politikai erők között. A Tisza most a legkülönbözőbb társadalmi csoportokban vonzónak számított, de ez nem biztos, hogy így marad, a one-man show nem lesz elég. Jelenleg viszont Magyar bármit mond, csak gyarapszik a tábora, és olyasmiket néznek el neki a választók, ami korábban elképzelhetetlen volt.”
Például azt, amit Európáról vagy Ukrajnáról mond (ami több kérdésben nagyban hasonlít a Fidesz álláspontjára), vagy azt, hogy június 4-én kiposztolta, „magyar az, akinek fáj Trianon.”
László arról beszélt, 10 éve ezt a szélsőjobboldali Jobbik tette volna csak meg, „és elképzelhetetlen lett volna, hogy egy baloldali érzelmű ember szemet hunyjon efölött.”
A választási szakértő szerint egyébként az ellenzéki pártok azért szerepeltek viszonylag jól a megyei listákon, mert vidéken nem indult a Tisza Párt, de politikai értelemben a 22-ben együttműködő hat pártból 4 pártnak vége. „A DK és a Momentum kérdéses, azt meglátjuk a következő hónapokban.”
Ruff szerint a Fidesz „narancsfala” is ütést szenvedett, hiszen a 10 ezer fő alatti településeken is csökkent a támogatottságuk.
Változó erőviszonyok, változó szabályok?
Abban Ruff és László között vita volt, hogy a 8 százalékos eredmény után maradhat-e mumus Gyurcsány Ferenc. Ruff szerint a Fidesz kereshet magának mást, ami „óriási változás, hiszen az Orbán-rendszer alapja, hogy legyen Gyurcsány Ferenc. A fülkeforradalom abból lett, hogy Orbán tagadja Gyurcsány politikáját.”
László szerint viszont simán megtartják, „a valósággal eddig sem volt köszönőviszonyban a politikai üzenetek cunamija”. Ha kell, maximum kicsit láthatóbbá teszik, erősítik őket.
A rendszer alapjaiban nem változott: Unger Anna szerint ez továbbra is egy választási autokrácia – vagyis egy kézben van a választási rendszer átírásának lehetősége -, és nem zárható ki, hogy tovább „mókolják a szabályokat”.
A dinamika annyiban lett más, hogy megjelent valaki, aki azt állítja magáról, ő a rendszer ellenzéke, és nem hajlandó asszisztálni a bevett gyakorlathoz, hogy két választás között eljátsszák, ez egy működőképes rendszer, majd szavazás előtt elkezdenek a demokrácia helyreállításáról beszélni.
A Fidesznek az új feladat, hogy ehhez adaptálódjon – mondta Unger, és a konferencián a kormánypárt ezen képességét nem vonták kétségbe. Ruff Bálint szerint elemi érdekük a hatalmon maradás, hiszen bukás esetén többen a börtönt kockáztathatják. „A hazaárulásnak hosszú az elévülési ideje, de ki lehet bekkelni.”
Ruff szerint Magyar miatt létrejöhet egymással szemben két tömb, de Unger szerint Orbánnak megvan a lehetősége arra, hogy létrehozza a második centrális erőteret, a régi és új ellenzék törésvonalán. „Az ellenzéki építkezésben a DK tehertétel, de segítségére lesz Orbánnak.”
László Róbert arról beszélt, ha a Fidesz úgy érzi, veszélyben a hatalma, vagy akár a többségi logikából az ellenzék szerezne kétharmadot, azonnal arányossá teszik a választási rendszert. „Egy tisztán listás választással minimalizálni lehet a mandátumkülönbséget a Parlamentben, ugyanúgy, ahogy a fővárosban történt.”
A Fidesz célja az lehetett, hogy Karácsony mögött bontsák meg a közgyűlési többséget, de hogy ez ilyen mértékben sikerül, arra valószínűleg nem számítottak – mondta László. (A közgyűlésben nincs többsége Karácsony Gergelynek, a Tisza Párt vagy a Fidesz szavazataira mindenképp szüksége lesz.)
Kádár bácsi
Unger szerint nem az a kérdés, hogy a következő választáson – „2026-ban vagy előtte” – meglesz-e az ellenzék többsége, hanem az, hogy tud-e olyan ellenerőt képezni, hogy kikényszerítse a legalapvetőbb változásokat egy tisztességes választáshoz, vagy ha nem sikerül, tudja mondani, mi történik másnap.
Ami nem az, mint szokott lenni, hogy „hozzuk a sámlit, elosztjuk a helyeket, bemegyünk, és némi kéztördelés után megnézzük, mennyit keres egy képviselő.”
A Fideszt komoly gyomrosok érték, mivel nem érkeztek be az uniós források. „Egyre több ember egyre régebb óta tartja a markát, hogy fizessék ki, de nincs miből”, ebből következően pedig a gazdasági hátországon belül kell, hogy legyen törés.
„Ne gondoljuk, hogy a Fideszben mindenkinek elég a második-harmadik-ötödik sor. Amikor a gazdasági elégedetlenség megtalálja a párton belülit, belső törés alakulhat ki, ami időben láthatóvá válik.”
Az a fontos vezető pedig, aki a látszat miatt nem nyúl az erőszak eszközéhez, „egyik napról a másikra tud öreg bácsikának látszani.”
Unger Kádár Jánost hozta fel példaként: „nézzük meg, milyen volt a 70-es évek végén, majd a 80-as végére pakk, volt Kádár-nincs Kádár.”
Orbán imázsa is megváltozhat, lehet majd egy olyan üzenet, hogy vele többet nem lehet nyerni, és egy győztes helyett vesztes Orbánnal senki sem akar belemenni a választásba.