Orbán: Európa legnagyobb gondja az orosz-ukrán háború

„Még optimistább vagyok mint voltam. (...) az optimizmusra a választás után az adott okot, hogy egész Európában a változásra szavaztak az emberek. A huszonhét országból húsz országban olyan pártok győztek, akik azt mondták, hogy elég! Brüsszelben a dolgok nem mehetnek így tovább, meg kell változtatni.” - mondta az M1-nek adott interjújában Orbán Viktor miután átvette az EU soros elnökségét. A magyar miniszterelnök a most elindított új európai képviselőcsoportról megállapította:

„ami hihetetlen tempóban nő, nagyon gyorsan mi leszünk a harmadik, aztán meg majd az első legnagyobb képviselőcsoport itt, Brüsszelben. Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy az elégedetlenséget nem tudta befogadni Brüsszel, nem alkalmazkodott hozzá, nem hallgatott az emberekre, hanem visszautasította az emberek döntését.”

Arról, hogy továbbra is Ursula von der Leyen lesz a Bizottság elnöke, azt mondta, hogy

„von der Leyen elnöksége sem vonul be aranybetűkkel a magyar történelemkönyvbe, de amit Manfred Weber művelt volna – aki közismerten magyarellenes, kifejezetten hungarofób ember –, az sokkal rosszabb lett volna. Ezért mindenképpen meg kellett akadályozni, hogy a bizottság elnökévé váljon.”

Azt, hogy a tanács elnöki posztjára miért a volt portugál miniszterelnököt, Albert Costát támogatta az észt Kaja Kallas-szal szemben, azzal indokolta, hogy

„mert hosszú évek óta a kollégám, és a Magyarországgal mindig rendes volt, fair volt, korrekt és méltányos. Alkalmasnak látom, hogy ezt a feladatot megoldja. Az észt külügyminiszter asszonynál pedig azért tartózkodtam, mert nem vagyok meggyőződve arról, hogy meg tudja oldani, (mert) ez egy nagyon nagy feladat. Észtország egy erősen háborúpárti ország, kifejezetten Oroszország legyőzését szorgalmazzák a háborúban. Szerintünk az orosz-ukrán háborúban nincs megoldás, mint a harc, és (az EU külügyi főképviselőjének) a mi álláspontunkat is képviselni kell majd. Hogy képes lesz-e erre, azt a jövő eldönti.”

Arról, hogy a magyar soros elnökség Make Europa Great Again jelmondatát provokációnak vették-e Brüsszelben, úgy vélekedett, hogy

„amikor ezt szóba kerül, mindig elmondom, hogy én nem tudok arról, hogy Trump elnök úr naggyá akarná tenni Európát. Tehát ezt válasszuk el, és hogyha az Egyesült Államok arra törekszik, hogy naggyá tegye saját magát, Európa pedig arról beszél, hogy mi a világpolitikának szereplői akarunk maradni, sőt, a mostani hanyatlást, az erőnk fogyását meg akarjuk állítani, és ismét erősödni akarunk, akkor nekünk is naggyá kell válni. Hogy versenyezhetnénk egy magát naggyá tevő Amerikával, ha mi magunk nem válunk naggyá? Ez a helyes válasz. Az amerikai kísérletre ez a helyes európai válasz”

Orbán megismételte korábban többször hangoztatott kijelentését, ha Trump lesz az elnök, akkor

„tűzszünet lesz, hogy abból lesz-e aztán tartós béke, az a jövő zenéje, de hogy nem az lesz, ami most van, az bizonyos, és ezért Európának fel kell készülnie arra a helyzetre gyorsan, hogy előbb-utóbb az amerikaiak és az oroszok tárgyalni fognak egymással.”

Szerinte Európa legnagyobb gondja az orosz-ukrán háború, ezért „ha Európa jövőjéről gondolkodunk, de nem Trump elnök programja miatt, hanem a háború miatt, hiszen Európa legnagyobb gondja ma az ukrán-orosz háború, és Trump elnök úr világosan megmondta, hogy ő huszonnégy órán belül véget fog vetni ennek a háborúnak.”

A soros uniós elnökség egy célja, hogy egy nagy versenyképességi megállapodás összehozása. Orbán szerint felül kell vizsgálni a nagy nemzetközi adókat, illetve az európai autógyárakat védő intézkedéseket. Hozzátette: az elnökség előkészítése során tárgyalt a nagy autóipari gyárak vezetőivel, akik ezt egyáltalán nem akarják, mert ha ők visszaütnek, Európa sokkal többet veszíthet.

„Az Európai Unió közel áll hozzá, hogy belekeveredjen egy kereskedelmi háborúba a keletiekkel, amin csak veszíthet. Itt tehát nem elzárkózása, hanem sokkal inkább a kapcsolatok megerősítésére, élénkebb kereskedelemre volna szükség”

- mondta. Kritizálta a zöld átmenetet is, szerinte az eddigi lépések azt eredményezték, hogy „ma az, hogy több kőszenet használunk, mint az egész zöld átmenet előtt. Emellett a rossz szabályok, amiket meghoztak, az energiaárak kétszeres-háromszoros mértékű növekedéséhez vezettek.” Kijelentette:

„Azért nem tudunk versenyezni a kínaiakkal, meg az amerikaiakkal, mert náluk az energiaárak jóval olcsóbbak, mint nálunk. Ettől Európa lakossága szenved. Mi még úgy, ahogy a rezsivédelemmel meg tudjuk védeni a magyarokat, de Európa összes országában mindenhol többet fizetnek az energiáért. Ezért az egész zöld energiapolitikát radikálisan újra kell gondolni és át kell alakítani.”