Sokan jelentkeztek pedagógusképzésre – tényleg vonzó lett a tanári pálya?

A gazdaságtudományi képzések után a legnépszerűbb a pedagógusképzés idén a felsőoktatásra jelentkezők körében, számolt be az örömhírről a kormány a napokban. Bár az arról szóló statisztika, hogy a jelentkezők közül hányat vettek fel, csak néhány nap múlva lesz látható, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) is azt emeli ki a közleményében, hogy rekordszámú pedagógusjelöltjük lesz. Hogy lehetséges ez? A fizetések emelésével sikerült vonzóvá tennie a kormánynak a tanári pályát? Igen is, meg nem is.

Mennyi az annyi?

„Az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek – az ország első számú, a pedagógusképzés teljes spektrumát lefedő felsőoktatási intézményeként – kiemelten fontos, hogy a felvettek 20%-a pedagógushallgatóként kezdi meg tanulmányait. Mindez számszerűen azt jelenti, hogy az ELTE az elmúlt 15 év adatait tekintve idén vette fel a legtöbb jelentkezőt (2500 fő) pedagógusképzésre”, írta az egyetem csütörtöki közleményében.

Ezen belül 192 főt csecsemő- és kisgyermeknevelő, 284 főt óvodapedagógus, 203 főt tanító, 1053 főt tanár, 744 főt gyógypedagógus és logopédia szakra vettek fel. „Kiemelkedő jelentőségű, hogy tanári mesterszakra az elmúlt 5 év átlagának háromszorosa, 550 fő nyert felvételt, összhangban a tanárok utánpótlására irányuló kormányzati törekvéssel. A 80 leendő informatikatanár mellett a leginkább hiányszakmának minősülő természettudományos tanár szakokon is jelentősebb számú hallgató (212 fő) kezdi meg tanulmányait.”

Ez így nagyon jól hangzik, ha viszont megnézzük a felvi.hu-n közzétett statisztikát arról, hogy pontosan hova és milyen képzésre jelentkeztek a felvételizők, hirtelen lehangolóbbá válik a kép.