A júniusi tanévzáró óta meghirdetett állások többségét nem sikerült feltölteni.

Igenis és nem is. Totyik Tamás PSZ-elnök szerint optimizmusra ad okot, hogy idén 12 ezren jelentkeztek pedagógusképzésre, de érdemes a részletekre is figyelni, amelyekből látszik: a tanárhiány problémája egyelőre nem oldódik meg.

Monoron, Tatabányán, Győrben, Fehérváron és Dél-Pesten csikorog leghangosabban a kréta.

És középfokú végzettséggel is lehet valaki óvodapedagógus.

Természettudományt és idegen nyelvet oktatókat irányíthatnak máshova.

Pénteken folytatódott a kirúgott karinthys tanárok pere, ezúttal pedig a tankerületi vezető, Rábel Krisztina is megjelent. Rábel szerint saját döntése volt a tanárok kirúgása, bár azt nem tudta megmondani, miért pont ugyanazon a napon küldte ki ugyanazt a levelet, mint a Belső-Pesti Tankerület. Ő viszont Marosi Beatrixszal ellentétben meg tudta mondani, hogy mi alapján választotta ki a tanárokat.

Gulyás Gergely azt mondta, a szabálytalanságot észlelő pedagógus forduljon az igazgatójához.

Minden óra úgy van elkönyvelve, mintha az szakszerűen lenne megtartva.

A kérdésre, hogy az általuk ismert iskolákban hogyan változott a helyzet az elmúlt években, a megkérdezettek 56 százalék válaszolta azt, hogy rosszabb lett.

Az attofizika tudományának megalapozásáért Nobel-díjat kapó fizikus a köztévében és a kormányközeli csatornákon is a kormány oktatáspolitikáját kritizálta.

Pedagógushiány meg: oldva.

Szűcs Tamás még nyáron mondott fel, a végső lökést a státusztörvény adta.

Mert olyan kevés.

Míg a legtöbb ágazatban csökkent a betöltetlen álláshelyek száma, az oktatásban nőtt ezek száma.

Sőt, az államtitkár szerint az EU-s adatok szerint „nálunk több tanár van, ezért több figyelem is jut egy-egy diákra mint a legtöbb uniós országban”.