Pénteken folytatódott a kirúgott karinthys tanárok pere, ezúttal pedig a tankerületi vezető, Rábel Krisztina is megjelent. Rábel szerint saját döntése volt a tanárok kirúgása, bár azt nem tudta megmondani, miért pont ugyanazon a napon küldte ki ugyanazt a levelet, mint a Belső-Pesti Tankerület. Ő viszont Marosi Beatrixszal ellentétben meg tudta mondani, hogy mi alapján választotta ki a tanárokat.
Gulyás Gergely azt mondta, a szabálytalanságot észlelő pedagógus forduljon az igazgatójához.
Minden óra úgy van elkönyvelve, mintha az szakszerűen lenne megtartva.
A kérdésre, hogy az általuk ismert iskolákban hogyan változott a helyzet az elmúlt években, a megkérdezettek 56 százalék válaszolta azt, hogy rosszabb lett.
Az attofizika tudományának megalapozásáért Nobel-díjat kapó fizikus a köztévében és a kormányközeli csatornákon is a kormány oktatáspolitikáját kritizálta.
Pedagógushiány meg: oldva.
Szűcs Tamás még nyáron mondott fel, a végső lökést a státusztörvény adta.
Mert olyan kevés.
Míg a legtöbb ágazatban csökkent a betöltetlen álláshelyek száma, az oktatásban nőtt ezek száma.
Sőt, az államtitkár szerint az EU-s adatok szerint „nálunk több tanár van, ezért több figyelem is jut egy-egy diákra mint a legtöbb uniós országban”.
Egy pedagógus kellett volna, aki az összevont első-negyedik osztályban tanít, de a felhívásra nem jelentkezett senki.
Már három női autóbusz-vezető dolgozik Kaposváron.
A Belügyminisztérium szerint nincs.
Az államtitkár szerint szó sincs például arról, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna a rendszerből. Rákérdeztünk az ellentmondásra, válaszoltak is.
A státusztörvény miatti nagyobb felmondási hullám egyelőre elmaradt.