• Pénteken meghallgatták a Külső-Pesti Tankerület vezetőjét a bíróságon a kirúgott karinthys tanárok ügyében, miután szerdán idézés ellenére nem jelent meg.
• Rábel Krisztina sokkal felkészültebbnek bizonyult, mint a Belső-Pesti Tankerület vezetője, Marosi Beatrix, aki a múlt héten a bíróságon nem tudta megmondani, hogy mi alapján választotta ki azt az öt tanárt a Kölcseyből, akiket kirúgott.
• Rábel Krisztina szerint a Karinthy Frigyes Gimnáziumban kiemelkedően sok óra maradt el, és úgy döntött, hogy azokat rúgja ki, akik összesen legalább egy hétig nem tartottak órát.
• Állítása szerint erről nem kapott felülről utasítást, nem tudja megmondani, mi az oka, hogy a Belső-Pesti Tankerület ugyanazon a napon bocsátotta el alkalmazottait.
• Rábel Krisztina sokáig értetlenkedett, majd tagadta, hogy tanárhiány lenne az ő tankerületében.

A Fővárosi Törvényszéken folytatódott annak a hat tanárnak a tárgyalása, akiket a Külső-Pesti Tankerületi Központ tavaly november 30-án bocsátott el a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból a polgári engedetlenségben való részvételük miatt. Bár a szerdai tárgyaláson nem jelent meg, most ott volt Rábel Krisztina, a Külső-Pesti Tankerület vezetője.

Horváth Brigitta, Nemes Mária, Ősi Judit, Rábai János és Pfeiffer Norbert, Velényi Dóra formális jogellenesség és az egyenlő bánásmód megsértése, joggal való visszaélés miatt perelték be a tankerületet, és 1-1 millió forint sérelemdíjat követelnek. Ügyüket a TASZ ügyvédje, Sziklai Tamás képviseli.

A bíróság három tárgyaláson keresztül hallgatta meg a tanárokat, hogy milyen módon végeztek vagy nem végeztek munkát az érintett időszakban. A legutóbbi tárgyalásra, szerdára idézték a tankerületi vezetőt, Rábel Krisztinát is azonban ő arra hivatkozva nem jelent meg, hogy nem kapott idézést. A bírónő szerint azonban a lajstrom adatok szerint szabályszerűen idézték Rábel Krisztinát, majd kérte a felpereseket és alperest is, hogy mostantól nem fog beleférni az, hogy valakit idéz, és az nem jelenik meg, ahogy az sem, hogy nem nyújtják be időben a szükséges iratokat.

Azt rúgta ki, akiknek egyheti órája maradt el

Rábel Krisztina a pénteki tárgyaláson már megjelent, de kép- és hangfelvétel készítéséhez nem járult hozzá. A bírónő azzal kezdte a tárgyalást, hogy megkérdezte, „előkerült-e” Rábel Krisztina idézése.

- Kikerestük, és ma reggel, amikor már a kocsiban voltam, szóltak a kollégák, hogy megtalálták. Szabadságon voltam egész júliusban, ezért nem jutott el hozzám, ezért elnézést kérek.
- Nagyra értékelem, hogy eljött, de nyilván nem volt könnyű. Jól tette, mert nem tréfáltam, hogy nincs olyan, hogy nem jelenhet meg idézés ellenére. És arra kérem, hogy legközelebb azelőtt ellenőrizze a tényeket, mielőtt olyan nyilatkozatot tesz a sajtóban, hogy a bíróság mulasztott.
- Megértettem.

Úgy tudjuk, hogy laptársainkat személyesen kereste meg emailben szerdán Rábel Krisztina, aki pontosítást kért a lapoktól, amiért megírták, hogy idézés ellenére nem jelent meg. Rábel ezekben azt állította, hogy nem kapott idézést, ezért nem is jelenhetett meg a bíróságon. Erre utalt most a bírónő is.

Rábel Krisztinának először arról kellett nyilatkoznia, hogy hogyan és miért került sor éppen a felperesek kiválasztására, kinek a döntése volt ez, kapott-e utasítást felülről. A tankerületi vezető a kérdésre elmondta, hogy a tankerületben a 43 iskolából összesen 13 iskolában volt polgári engedetlenség az adott időszakban. A 13 iskolából 8 iskolában 50 óra alatti számban maradtak el tanórák, két olyan iskola volt, ahol 100 óra felett, ezek közül is kimagasló volt a Karinthy, ahol körülbelül 440 óra maradt el. Ez azt jelenti, hogy a tankerületben elmaradt 800 órának 54 százalékát a Karinthy produkálta.

„Ha valahol több mint egyheti kimaradást láttunk, ott már azt gondoltuk, hogy az veszélyezteti a tanítást. Név szerint is figyeltük, hogy ki hol engedetlenkedett, és vonalat kellett húzni, mert félő volt, hogy nem tudunk tanévet zárni. Megnéztük, hogy kik húzzák a számokat, és én azt a vonalat húztam meg, hogy aki 20 órát, tehát körülbelül egy hetet nem dolgozott, ott lépni kell” - magyarázta Rábel Krisztina, aki ismét tisztázta, hogy azért a karinthys tanárokat bocsátották el, mert a tankerületben kiemelkedően sokat engedetlenkedtek.

A bírónő ezután azt szerette volna tudni, hogy egyeztettek-e a felmondásokról a Belső-Pesti Tankerülettel, mire Rábel azt válaszolta, hogy nem. A bírónő ekkor megkérdezte, hogy akkor hogy lehet, hogy ugyanazon a napon, ugyanazt a szövegezésű felmentést kapták meg a tanárok.

Rábel kifejtette, hogy ő csak a saját nevében tud beszélni, ő erről folyamatosan egyeztetett értekezleteken a Klebersberg Központtal, és amikor „meghúzta a határt” és eldöntötte, hogy lépéseket tesz, akkor a központtól kért egy iratmintát és az alapján készítette el a felmentéseket. Azt nem tudta megmondani, hogy ez miért pont egy napon került kiküldésre a Belső-Pesti Tankerület levelével, ő meg akarta várni a hó végét, bár már november elején megfogalmazódott benne, hogy lépéseket tesz, de - mint mondta - ez nem egyik napról a másikra történik, van átfutási ideje. Nem tudja, hogy a Belső-Pesti Tankerületnek miért erre a napra esett a választása, és azt egyébként Marosi Beatrix tankerületi vezető sem tudta megválaszolni a múlt héten a bíróságon.

„Én erről a központtal egyeztettem, mint felettes szervvel, de a saját döntésem volt, utasítást nem kaptam” - mondta.

Hosszan beszéltek arról, hogy a Karinthy igazgatója szeptember végén figyelmeztette egy értekezleten a tanárokat, hogy a polgári engedetlenség helyett a sztrájkot válasszák, mert ha folytatják annak szankciói lesznek. Ez viszont még a tankerület figyelmeztető levele előtt történt, ezért a bírónő azt szerette volna tudni, hogy az igazgató honnan szerezte az információt, hogy szankciók lesznek, miközben erről előtte nem volt szó. Rábel Krisztina nem emlékezett pontosan, de elképzelhetőnek tartotta, hogy valamelyik szóbeli egyeztetésen ő közölte ezt az igazgatóval.

Arról is hosszú egyeztetés alakult ki, hogy Rábel Krisztina tisztában volt-e azzal, hogy a polgári engedetlenség a tanári mozgalmakhoz kapcsolódik.

- A polgári engedetlenség kötődik a tanári mozgalmakhoz?
- Meggyőződésem, hogy talán igen.
- Ezt nem tudom értelmezni. Mire gondol, ha meglátja, hogy Ősi Judit polgári engedetlenség miatt távol van?
- Arra, hogy elmarad az óra.
- Az világos, de mi az oka?
- Nekem fenntartóként egyetlen feladatom van: az oktatást biztosítása. Én ezeket nem kutattam, én azt láttam, hogy nem tartják meg az órákat, nekem fenntartóként az a feladatom, hogy rendet tegyek, nem az, hogy kutassam az okát.

Először Rábel azt mondta, hogy nem tudta, mi állt a polgári engedetlenségek mögött, majd pontosította, hogy a mozgalom céljait ismerte, de a tanárok egyes személyes okait nem. Marosi Beatrix hasonló választ adott a múlt heti tárgyaláson.

Rábel szerint a tankerületben nincs tanárhiány

Arról is szó esett, hogy a karinthys tanárok nem voltak hajlandóak átvenni igazgatójuktól a tankerület figyelmeztető levelét, hanem helyette a tankerülethez vonultak, hogy személyesen beszéljenek Rábellel. Rábel hosszan beszélt arról, hogy ez a találkozó nem az oktatást érintő kérdésekről szólt, hanem arról, hogy őt megismerjék személyesen és két felperes esetében jegyzőkönyvbe vegyék, hogy egy nap úgy engedetlenkedtek, hogy nem volt aznap óratartási kötelezettségük. Itt hosszas vita után vissza is vonták a két oktató esetében a figyelmeztetést.

A bíró kérdésére Rábel elmondta, hogy végül őket azért rúgták ki mégis, mert a két levont óra ellenére is összegyűlt a 20 óra hiányzás, az már nem osztott, nem szorzott.

Bár a tankerületi vezető elmondása szerint tisztában volt azzal, hogy a Karinthyban milyen gondok vannak, de szerinte a pedagógusok nem azért mentek a tankerülethez, hogy érdemi beszélgetést folytassanak erről vele, ő úgy érezte, hogy „megfélemlítően” viselkedtek. Sziklai Tamás, a tanárok ügyvédje ez ellen később tiltakozott.

A bíró megkérdezte a tankerületi vezetőt, hogy az, hogy a felpereseknek mi a véleménye az oktatás helyzetéről, befolyásolta-e a kirúgásukról szóló döntést. Rábel Krisztina erre azt válaszolta, hogy „egyértelműen nem”, azért bocsátották el őket, mert nem tartották meg az óráikat.Sziklai Tamás kérdésére Rábel Krisztina azt állította, hogy a hat tanár elbocsátása után egy tanóra sem maradt el szemben a korábbi 33 órával. Azt viszont elismerte, hogy a kirúgások után az iskola igazgatójának több napos rendkívüli szünetet kellett elrendelnie, hogy átszervezze az oktatást, megoldja a helyettesítéseket.

Sziklai többszöri nekifutásra próbálta megtudni a tankerületi vezetőtől, hogy van-e tanárhiány a tankerületben, ugyanis a felperesek állítása szerint már a polgári engedetlenkedés előtt is az volt a megszokott rendszer, hogy egyébként is toldozgatták-foltozgatták a lyukakat az órarendben a tanárhiány miatt. Rábel Krisztina nem értette vagy nem akarta érteni a kérdést és többször is azt kezdte el magyarázni, hogy mi van a beteg és szabadságon lévő tanárokkal, miközben a kérdés nyilvánvalóan nem erre vonatkozott. Végül a bírónő segített tisztázni.

- Nagyságrendileg volt a polgári engedetlenségek előtt hasonló számú óraelmaradás?
- Nem.
- Van ilyen, hogy nincsenek betöltve státuszok?
- Az egész tankerületben számítva elég a fél kezem hozzá, hogy megszámoljam. Egy egyensúlyt tart a tankerület, vannak elmenők, de ugyanannyian érkeznek.

Rábel Krisztina később is kifejtette, hogy a Karinthyban kivételes volt a helyettesítés, korábban nem volt ilyen. Bírónő erre hozzátette, hogy majd erről az igazgatót is meghallgatják, majd elengedte Rábel Krisztinát a tárgyalásról.

A tanárok arról beszéltek a továbbiakban, hogy mennyire dermesztően hatott a tanári társadalomra és a karinthys tanárokra az ő elbocsátásuk. Állításuk szerint sokan megfélemlítve érezték magukat, ezért elálltak a polgári engedetlenségtől, de volt, aki felmondott emiatt, mert nem bírta a nyomást, és olyan is, aki belebetegedett.

„24-en voltunk a tanári karból, nem gondoltuk, hogy a tömegbe lőnek, bocsánat a kifejezésért. Az volt a dermesztő, hogy véletlenszerűen rúgtak ki minket, szerintünk nem stimmelnek a tankerületi vezető számai, ami alapján az elbocsátásokról döntött. Nem tudhatta senki, hogy ki lesz a következő, ezzel félemlítették meg a kollégákat” - mondta Nemes Mária.

A tárgyalás továbbra is perfelvétellel fog folytatódni, várhatóan csak februárban.