A felvidéki Napunk megvizsgálta a szlovákiai óvodások nemzetiségi adatait, amelyekből kiderült számukra, hogy több százan lehetnek olyan szlovák nemzetiségű, semmilyen magyar családi kötődéssel nem rendelkező gyerekek, akiknek a családja felveszi a Bethlen Gábor Alap által folyósított 100 ezer forintos nevelési támogatást.
Erről a a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi törvény rendelkezik és az alap céljáról ezt írja a szövege: „A határon túli magyarságnak a szülőföldjén való – egyéni és közösségi – boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében” hozták létre.
A főszabály az, hogy azok vehetik fel, akik a határon túli területeken magyar nyelvű képzésben részesülnek.Ezért fontosak a szlovákiai óvodák nemzetiségi adatai, hiszen ezek alapján kiderült, számos dél-szlovákiai, hivatalosan magyar tannyelvű óvodába járnak szlovák nemzetiségű gyerekek, a statisztikák szerint a számuk 2000 körül van. Vannak olyan intézmények is, ahol elvileg már többségben vannak a szlovák gyerekek, kérhetnék is, hogy minősítsék át az óvodát szlovák tannyelvűvé, de ezt több esetben nem kérik.
A jelenség egyik oka a beszámolók szerint, hogy a szlovák szülők között elterjedt a híre, hogy a magyar óvodákba vagy osztályokba járó gyerekek a magyar államtól évi 100 ezer forintot kapnak. Épp ezért a szülők akkor sem kérik, hogy változtassák szlovákra az óvoda hivatalos tanítási nyelvét, ha ott már alig van magyar gyerek, és az óvónők is szlovákok. Az adatok összesítése után a Napunk több kérdést is megfogalmazott a Bethlen Gábor Alap felé, de Magyarországról nem érkezett válasz azokra.