A magyarok inkább szórakozásra használják az internetet

A GKI szerdán megjelent elemzése szerint Magyarországon az alapfokú végzettséggel rendelkezők 75 százaléka, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 97 százaléka használja naponta az internetet. Korosztályi bontásban vizsgálva a 16-24 évesek körében közel 100 százalékos, míg az 55-74 évesek körében 78 százalékos az internethasználók aránya.

2010-ben a háztartások 58 százalékában volt internet, ami jelentős lemaradás volt az EU-s átlaghoz képest. 2023-ra ez az arány elérte a 93 százalékot, ami már megegyezik az uniós szinttel, viszont a GKI szerint továbbra is vannak különbségek, nem csak a felhasználók tekintetében.

Magyarországon a lakosság többsége leginkább kapcsolattartásra és szórakozásra használja a netet, online híroldalakat csupán a magyar internetezők 43 százaléka olvas, podcasteket 18 százaléka hallgat. Minden negyedik internetező él az online ügyintézés lehetőségével, és csak minden ötödik vesz igénybe online tananyagokat, tanfolyamokat. Ez utóbbi adat elmarad az uniós átlagtól, amit részben az alacsonyabb vásárlóerő magyaráz.

A GKI szerint az online vásárlások aránya is egy jó indikátora a digitális nyitottságnak. 2020-ban a hazai lakosság 60 százaléka vásárolt egy éven belül az interneten, majd jött a koronavírus, ennek hatására is ugorhatott meg 2023-ra ez a mutató 70 százaléka, elérve az EU-s átlagot.

Magyarországon egyébként a lakosság 64 százaléka rendelkezik legalább alapszintű általános digitális készségekkel, míg az uniós átlag 61 százalék.