„Elképesztően boldog vagyok a mai ítélet miatt, és hálás vagyok az esküdteknek, hogy az elmúlt tíz hétben figyeltek a tényekre.”
Ezzel a mondattal nyugtázta Mike Lynch brit techmágnás idén június 6-án, hogy egy San Francisco-i esküdtszék felmentette őt többrendbeli csalás és más bűncselekmények vádja alól.
Egy hosszú történet zárult le ezzel: 1996-ban alapított cége, az Autonomy egy olyan fejlesztés volt, amely lehetővé tette, hogy az amúgy rendszerezetlen céges belső adatokban, dokumentumokban és információkban keresni lehessen, az emailektől a rögzített telefonbeszélgetésekig.
A céget Lynch 2011-ben adta el az amerikai Hewlett Packardnak 11,1 milliárd dollárért. Az üzlet, úgy tűnt, megerősítette Lynchet, a „brit Bill Gatest”, a Királyi Mérnöki Akadémia tagját, a Brit Birodalom Rendjével kitüntetett vállalkozót abban, hogy a történelem egyik legsikeresebb brit techmágnása legyen. Az adásvétel után nem sokkal megalapította az Invoke Capital nevű kockázatitőke-befektető cégét, amellyel beszállt a Darktrace nevű kiberbiztonsági cégbe, majd más techvállalkozásokba is.
Hamar kiderült azonban, hogy az Autonomy-biznisszel nincs minden rendben.
Mindössze öt héttel a szerződés aláírása után a HP igazgatóját, aki a papírokat szignálta, kirúgták. Lynch kevesebb mint egy év múlva távozott a cégtől, majd 2012-ben a HP 8,8 milliárd dollárral csökkentette az Autonomy könyv szerinti értékét, mert felmerült, hogy még az adásvétel előtt súlyos könyvelési szabálytalanságok voltak az Autonomynál, az eladók elhallgattak fontos dolgokat, vagy nem a valóságnak megfelelően tájékoztatták a vevőt.
A HP mindkét országban az igazságszolgáltatásnál kezdte keresni az igazát. Nyomozni kezdett az FBI, az amerikai tőzsdefelügyelet és a britek is. Első körben az illetékes brit hatóság, a súlyos csalási ügyekkel foglalkozó Serious Fraud Office 2015 januárjában bejelentette, nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy vádat emeljenek az ügyben.
Az amerikaiak viszont nem hagyták annyiban. Pár hónapra rá, 2015 márciusában a HP Angliában polgári perbe fogta Lynchet, 5 milliárd dollárt követelt rajta és a volt pénzügyi igazgatóján, Sushovan Hussainen. Lynch azzal vágott vissza, hogy akkor viszont ő 100 millió fontra fogja beperelni a HP-t rágalmazás és rossz hír keltése miatt.
Nem sokkal később, 2016 novemberében az FBI és az amerikai tőzsdefelügyelet nyomozásának eredményeképp egy amerikai vádesküdtszék többrendbeli csalással és értékpapírcsalással vádolta meg a volt pénzügyi igazgatót, Hussaint. A vád lényege az volt, hogy mesterségesen pumpálta fel az Autonomy pénzügyi teljesítményét, hogy bevonzza a potenciális felvásárlókat. 2018 áprilisában az esküdtszék bűnösnek találta őt.
Az amerikai jogrendszer sajátossága miatt egészen 2019-ig nem lehetett tudni, hogy milyen büntetést kap - végül egyébként öt évre ítélték, idén januárban szabadult - , azaz még függőben volt a pénzügyi igazgató büntetése, amikor egy amerikai vádesküdtszék 2018 novemberében megvádolta az ügy másik főszereplőjét, Lynchet is. A tárgyalások azonban az Angliában lévő Lynch távollétében nem kezdődtek el.
A fordulópont 2022 januárja volt, amikor a HP Londonban megnyerte a polgári pert, aminek eredményeképpen végül a brit belügyminiszter úgy döntött, Lynch kiadható Amerikának. A londoni polgári per ítéletében a bíró azt mondta, a HP kára jóval kevesebb volt, mint 5 milliárd dollár, és amúgy is megvásárolta volna az Autonomyt, de tény, hogy beletrükközték a mamutcéget abba, hogy az indokoltnál jóval többet fizessen az Autonomyért.
Lynchet tehát Amerikába röptették, ahol több mint egy évet töltött házi őrizetben, és végigcsinálta az ottani büntetőpert, amelynek vége a felmentés, és Lynch cikk elején idézett felszabadult, boldog mondata lett. Az őt védő ügyvédek stratégiája arra épült, hogy a világ nem fekete és fehér, ahogy azt az amerikai hatóságok próbálják bemutatni, hanem komplikált. Egy ilyen cég irányítása bonyolult, a vezető feladatokat delegál, nincs mindenre rálátása és Lynch amúgy sem az a könyörtelen, számító üzletember-karakter, akinek megpróbálják beállítani, sulykolták az ügyvédek, miután az ügyészek azzal jöttek elő a tárgyaláson, hogy az Autonomy székhelyének átriumában piranhákkal teli akvárium volt, a tárgyalók pedig James Bond főgonoszokról voltak elnevezve. A védelem harmadik fő állítása az volt, hogy a HP annyira sietett megkötni az üzletet, hogy nem tett meg minden tőle elvárhatót, hogy rendesen átvilágítsa az Autonomyt.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!