A Forbes ismerteti annak a kutatásnak az adatait, amelyet a Corvinus kutatója, Berezvai Zombor és szerzőtársai készítettek és amely azt vizsgálta, hogy a népegészségügyi termékadó, becenevén a chipsadó 2011-es bevezetése óta hogyan változtak a hazai fogyasztási szokások. Berezvaiék a GfK háztartáspanel 2000 háztartásra vonatkozó reprezentatív adatait elemezték évekre visszamenőleg. Öt kategória adatait dolgozták fel: a csokoládé, az édes kekszek, a cukros szénsavas üdítőitalok, a sós snackek és az alacsony gyümölcstartalmú italok fogyasztását vizsgálták. Arra jutottak, hogy a chipsadó hosszú távon nem tudta csökkenti az egészségre káros élelmiszerek fogyasztását, ráadásul a szegényebb háztartások arányaiban több adót fizetnek, mint a gazdagabbak.

A 2010 és 2018 közötti adatok azt mutatják, hogy a vizsgált időszak végére, nyolc évvel az adó bevezetése után már többet fogyasztottak a magyarok az egészségtelen élelmiszerekből, mint a chipsadó előtt. Az ilyen termékekre fordított pénz a fogyasztók teljes élelmiszerköltésének nagyobb részét tették ki. Ráadásul több kategóriában ez az érték még az uniós átlagot is meghaladta.

Az adóköteles termékek, azaz az egészségtelen élelmiszerek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010. évi 5,9%-ról 2018-ra 7,4%-ra nőtt. 2013-ban még úgy tűnt, bejött a chipsadó, igaz akkor az ÁNTSZ nem fogyasztási adatokat nézett, hanem közvélemény-kutatást végzett a témában. 2017-re aztán kiderült, hiába a chipsadó, egyre több hozzáadott cukrot fogyasztunk.