A mundér becsületét próbálta megvédeni Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott terjedelmes interjújában, amikor szóba került a minimálbér kérdése. A legfrissebb adatok szerint ugyanis a minimálbérrel rendelkező uniós tagállamok sorában Magyarországon a második legalacsonyabb a kötelezően fizetendő legkisebb bér, ennél alacsonyabbat jelenleg csak Bulgáriában kapnak az érintettek. Az pedig külön kellemetlen, hogy a román minimálbér is villámgyorsan hagyta le a magyart.

A tárcavezető szerint ez az összehasonlítás viszont mindenféle szakmaiságot mellőz, mivel Magyarországon egyedüli tagállamként kétféle minimálbér van érvényben: a kötelező legkisebb összeg, illetve az annál magasabb garantált bérminimum. Ezért úgy lenne helyes, ha ennek a kettőnek a súlyozott átlagát, az effektív minimálbért vizsgálnánk:

„A minimálbér átlagosan 482 ezer forint az Európai Unióban, az effektív magyar minimálbér 306 ezer forinttal pedig a 17. helyen áll a közösségben, a régióban az élmezőnyhöz tartozik, megelőzve Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát” – mondta Nagy.

Ezzel azonban csak az az egyetlen probléma van, hogy matematikailag ugyan van értelme ennek a számnak, a gyakorlatban és az összehasonlítások szempontjából már kevésbé. Hiszen nem a 306 ezer forinthoz kötnek számos társadalmi juttatást, hanem a 266 800 forintos minimálbérhez, és a kimutatások is a kötelező legkisebb bért hasonlítják össze.

Az effektív minimálbér használatával nem korrekt – ahogy Nagy Márton mondta –, sokkal inkább torz adatsor jönne létre, amolyan almát a körtével összehasonlító módon, hiszen Magyarország esetében nem a kötelezően fizetendő legkisebb bér szerepelne a táblázatokban.