Kedd este jelent meg, szerdán már életbe is lépett az Orbán Viktor által jegyzett kormányrendelet, amely mindössze egy mondat:

„Az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi tulajdoni részesedésével működő vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság önkormányzattal szemben fennálló követelése átruházására irányuló szerződést érvényesen nem köthet.”

Hogy ez pontosan mit jelent az ország önkormányzatainak, arra a Szabad Európa ezt a példát hozza: ha az önkormányzat saját tulajdonú cége foglalkozik az önkormányzat bérlakásainak kezelésével, és a cégnek követelése van az önkormányzattal szemben, nem viheti piacra, nem adhatja azt el követelésbehajtónak, tehát az önkormányzaton belül kell megoldást találni az adósság rendezésére.

A rendelet az ukrajnai háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet miatt léphet életbe. A 24.hu pedig arra figyelmeztet, hogy

ezzel az egyetlen mondattal a kormány felülírta a polgári jog egyik alapelvét, azt, amelyik a szerződési szabadságot rögzíti.

De lehet ennek a rendeletnek közvetlen és konkrét hatása (és célja) is: Budapest egyik pénzügyi lábának kirúgása. Ugyanis a kormányzati elvonások miatt megroppant fővárosi költségvetést pont olyan módszerrel rakták helyre, amelyet ez a rendelet ellehetetlenít.

Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy az önkormányzat egy korábbi kormányzati korlátozás miatt nem vehetett már fel hitelt, de az egyik cége, a BKK végső soron igen: egy ún. követelésátruházással, faktorálási szerződéssel kihúzták addig, amíg lett bevételük az iparűzési adóból. Ez a lehetőség mától megszűnik.

„A 2024-es, idei fővárosi költségvetés egyensúlyát ez a fejlemény nem érinti, nincs csődközeli helyzet, nincs likviditási, pénzügyi válsághelyzet sem” - mondta a hvg.hu-nak Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. De amikor a lap felvetette, hogy tavaly és idén is a fenti lehetőséget kihasználva pótolta ki 50 milliárddal (!) a főváros a közlekedési költségvetését, és ezt a pénzt valahonnan meg kell szerezni, arra azt mondta: jelenleg vizsgálják a kormánydöntést és annak hatásait.

Apropó, iparűzési adó!

Az önkormányzatok kb. utolsó komoly bevételi forrása is, úgymond, reformok elé néz - erről Lázár János beszélt nemrég. Mármint arról, hogy

az önkormányzatok hülyeségekre költenek, elmulatják az iparűzési adót, ezért valamit lépni kell.

A hivatalos verzió szerint még nem született kormányzati döntés, vizsgálják a különböző lehetőségeket – mondta a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke. Tab polgármestere hozzátette, hogy a tehetősebb települések már jelenleg is befizetők, hiszen nagyjából a helyi iparűzési adójuk 30 százalékát szolidaritási hozzájárulásként adják az államkasszába. „Jelenleg ezt a pénz visszaosztják a rászoruló önkormányzatoknak. Ha a teljes iparűzési adót elveszik a településektől, akkor onnantól tulajdonképpen mindent az államnak kell finanszíroznia helyben, hiszen az önkormányzatoknak nem marad érdemi bevétele. A nagy rendszerek közül eddig az egészségügyet és a közoktatást vették el a településektől, ettől kezdve mindent központilag kell majd finanszírozni. Ami valójában azt jelenti, hogy megszűnik az önkormányzatok valódi funkciója. Lesz majd egy nagy közös kassza, ahol minden településnek lesz egy »számlája«, amire kap majd valamekkora összeget a központosított feladatok helyi ellátására.”

Schmidt szerint ez azzal járna, hogy egyik pillanatról a másikra felborul a teljes, megszokott működési struktúra, és egy új működtetési rendszert kell kidolgozni.