Uniós szinten koordinálják a válságkezelést a közép-európai tagállamok
Magyarország az Európai Unió (EU) Tanácsa soros elnökeként hétfőn aktiválta az uniós integrált válságelhárítási mechanizmust. Az Európai Tanács azért hozta létre az integrált válságelhárítási intézkedéseket, hogy súlyos válsághelyzetek esetén elősegítsék a tagállamok közötti információcserét és a tagállami fellépések koordinációját. Ilyenkor a Tanács soros elnöksége a mechanizmus keretében tudja koordinálni a válsáokra adott politikai válaszlépéseket. Ilyenkor egy asztalhoz ültetheti az európai uniós intézmények képviselőit, az értintett tagállamok képviselőit és más fontos feleket. Az aktiválást azt tette szükségessé, hogy Közép-Európában példátlan súlyos időjárási viszonyok több uniós tagállamnak, így Ausztriának, Lengyelországnak, Csehországnak, Szlovákiának, Magyarországnak és Romániának is évtizedek óta nem tapasztalt árvízhelyzettel kell megbirkóznia
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn bejelentette, hogy ezzel a rendkívüli időjárási és árvízhelyzettel különösen súlyosan érintett közép-európai tagállamok koordinálni tudják a védekezési feladatokat. Az érintett tagállomok azt is meg tudják határozni, hogy az EU hogyan tudja őket a leghatékonyabban segíteni a védekezési feladatok ellátásában. A koordinációs központ kedden reggel már ülésezik, a munka lehetővé teszi a szakértők számára az árvízhelyzet nyomon követését, a támogatások meghatározását, és általában véve a koordinációt az európai uniós intézményekkel. Bóka azt mondta, hogy a magyar EU-elnökség kész az uniós polgári válságkezelési mechanizmus aktiválására is, amennyiben a tagállamok részéről arra igény érkezik. (MTI)
