Még sosem dolgozott ennyi külföldi Magyarországon, leginkább képzetlen ázsiaiak vannak a munkaerőpiacon

A magyar kormány néhány évvel ezelőtt még figyelemfelkeltő plakátokon hirdette, hogy a gazdasági bevándorlók nem vehetik el a magyarok munkáját – akkoriban ez volt az egyik fő motivációja a kormány bevándorlásellenes politikájának. A 2020-as évekre azonban a magyar munkaerőpiac alakulása miatt megváltozott Orbánék hozzáállása a kérdéshez. A hiányzó munkaerőt ma már nem titkoltan harmadik országbeli külföldiekkel igyekeznek pótolni, és bár továbbra is kitartanak amellett, hogy ők nem vehetik el a magyarok munkáját, lehetett példákat hallani ennek ellenkezőjéről.

Mindenesetre egyre sikeresebbnek tekinthető a kormány igyekezete a korábban még ellenségnek tartott gazdasági bevándorlók hívására, hiszen a magyar munkaerőpiacon egyre nagyobb számban vannak jelen. Sőt évről évre egyre többen fordulnak három hónapot meghaladó tartózkodási engedélyért munkavállalási és jövedelemszerzési céllal, ez már az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adataiból derül ki.

Tavaly ugyanis minden eddiginél több külföldi érkezett Magyarországra munkavállalási szándékkal, 106 377-en voltak, mellettük 2333-an a jövedelemszerzést jelölték meg a tartózkodás céljának a főigazgatóság statisztikája szerint.

Egy év alatt a munkavállalási céllal érkezők száma hatalmasat ugrott, 25 százalékkal többen érkeztek az országba, 2020-hoz képest pedig 78 százalékkal magasabb a tavalyi létszám. A növekedés főként a Távol-Keletről érkező munkások emelkedő számával magyarázható, de ez már egy másik kimutatásból derül ki.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat külföldi munkavállalókra vonatkozó kimutatása szerint tavaly év végén összesen 87 661 munkavállalási engedély volt érvényben, az elmúlt két évben jelentősen megnőtt ez a szám, hiszen 2021 végén még csak 34 ezer érvényes engedély volt, 2022-ben pedig kicsivel több mint 51 ezer. Az érvényes munkavállalási engedélyek 82 százaléka ázsiai országokból érkezők birtokában volt, 9,4 százalék észak- és dél-amerikaiak, 5,3 százalék nem uniós, de európai országból származók 3,3 százalék pedig afrikaiak tulajdonában volt.

Az állampolgárság szerinti lebontás alapján kiemelkedő a vietnámi munkások száma, akik érvényes engedéllyel rendelkeztek, őket a Fülöp-szigetekiek, az indiaiak és a dél-koreaiak követik. Ugyanakkor többezres létszámban vannak jelen mongol és kirgiz munkavállalók is a magyar munkaerőpiacon.

A legtöbb külföldi munkavállaló az adminisztratív és szolgáltatást támogató területen dolgozik, több mint 24 ezren vannak. Ezt követően a feldolgozóipar szívja fel a második legtöbb, több mint 15 ezer külföldi dolgozót. Több ezer külföldi dolgozik a kereskedelem, gépjárműjavítás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatában, az építőiparban és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén is.

Főként 25 és 44 év közöttiek és az érvényes engedéllyel rendelkezőknek bő 40 százalékának, 35 399 főnek legfeljebb általános iskolai végzettsége van, és csupán 8599-nek van egyetemi végzettsége.

Mindezek mellett egyébként 4789 szerb és 39 819 ukrán is rendelkezett érvényes munkavállalási engedéllyel, a legtöbbjük a közép-magyarországi és a közép-dunántúli régióban helyezkedett el.