Meghalt Lilly Ledbetter

külföld
október 14., 06:18

Lilly Ledbetter, akinek a nemek közötti béregyenlőségért folytatott jogi harca inspirálta a 2009-es Fair Pay Actet (tisztességes keresetek törvénye), 86 éves korában légzési elégtelenségben meghalt – közölte az életéről szóló filmet készítő csapat.

Az 1990-es években, miután 19 évig dolgozott a Goodyear vállalatnál, Ledbetter megtudta, hogy havonta több ezer dollárral kevesebbet keresett, mint a férfi vezetőtársai. Ezért 1999-ben beperelte a Goodyeart nemi megkülönböztetés miatt. Először nyert a szövetségi bíróságon, 2003-ban 3,8 millió dollárt ítéltek meg neki utólagos fizetésként és kártérítésként. A döntést később hatályon kívül helyezték, miután az abroncsgyártó óriás fellebbezett.

Az ügy végül 2007-ben a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely helybenhagyta az alsóbb fokú bíróság döntését arról, hogy nem jár neki pótlólagos fizetés és kártérítés. Az 5-4 arányban meghozott döntésben a bírák úgy döntöttek, hogy Ledbetternek 180 napon belül kellett volna keresetet benyújtania, miután a Goodyear először fizetett neki kevesebbet, mint társainak. A bíróság arra a döntésre jutott, mivel Ledbetter elmulasztotta ezt a határidőt, nem volt alapja a pereskedésre.

Nyugdíjba vonulása után Ledbetter aktivistává és a nemek közötti egyenlőség szószólójává vált. Amikor Barack Obama elnök lett, az első törvény, amelyet törvénybe iktatott, a Lilly Ledbetter aktivizmusa nyomán megszületett Fair Pay Act, vagyis a tisztességes keresetek törvénye volt. „Azt hiszem, ez volt a legfélelmetesebb érzelem, amit valaha is átéltem” – mondta erről Ledbetter 2018-ban a CNN-nek. „Ezt a fiam és a lányom születése mögé teszem.”

Barack Obama és Lilly Ledbetter 2009-ben, miután Obama aláírta a Fair Pay Actet
photo_camera Barack Obama és Lilly Ledbetter 2009-ben, miután Obama aláírta a Fair Pay Actet Fotó: SAUL LOEB/AFP

Ledbetter továbbra is kiállt az egyenlő bérezés mellett, és 2019-ben írt egy véleménycikket a CNN-nek, amikor a kongresszus ismét megvitatta volna a fizetésegyenlőségi törvényt, mivel az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. „(A bérszakadék) az a valóság, amelyről beszélnem kell a fiatal nőkkel, akikkel szerte az országban találkozom. Bár évtizedekkel ezelőtt az ő helyükben voltam, a bérdiszkrimináció valósága nem tűnt el. Ennek egyik oka az, hogy a törvényeink egyszerűen nem elég jók” – írta akkor.

A National Committee on Pay Equity és az Equal Pay Today kampány szerint 2024-től minden egyes dollárért, amit egy férfi keres, egy nő 84 centet kap, ha a teljes munkaidős, egész évben dolgozó munkavállalók kereseti adatait vesszük alapul. Ha a részmunkaidőben dolgozókat és a nem egész évben foglalkoztatottakat is beleszámítjuk, a nemek közötti bérszakadék még rosszabb, 78 cent dolláronként. (CNN)