„A javaslat brüsszeli elvárást rögzít, amelynek brüsszeli szemmel könnyű megfelelni, mivel Brüsszel egyszerre tagadja a biológiai nemeket és várja el a nemek közötti egyensúly megteremtését a legnagyobb cégeknél. Így a cégeknek az akcióterv megalkotásakor korlátlan lehetőségei vannak” – ez a pikírtkedő szöveg nem valamelyik sokat látott megafonos influenszer posztjában szerepel, hanem az egyik kormányzati törvénytervezet hivatalos indoklásában. A Kulturális és Innovációs Minisztérium ezt fűzte hozzá ahhoz a jogszabályhoz, ami alapján több nőt kellene ültetni a tőzsdei cégek vezető testületeibe, ami azt is jelzi, mennyire gondolják komolyan.

A Hankó Balázs által vezetett minisztérium csütörtökön töltötte fel a kormány oldalára a nyilvánosan működő részvénytársaságok körében a nemek közötti egyensúly javításáról szóló törvény tervezetét. Persze nem az történt, hogy a világ egyik legfickósabb kormánya hirtelen több nőt szeretne vezető pozíciókban látni, hanem muszáj lépni, mert december 28-án lejár a határidő, amíg törvénybe kell foglalniuk az erről szóló uniós irányelvet, amit két éve fogadott el az Európai Parlament.

Ezek az irányelvek olyan uniós jogszabályok, amik kötelező érvényű célkitűzéseket határoznak meg, de a tagállamok maguk választhatják meg a jogszabályok nemzeti jogba való átültetésének formáját és módját. Ha a kormány lekésné a kétéves határidőt, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthatna az Európai Unió Bíróságán.

A női kvótáról szóló irányelv szerint a tőzsdei cégeknek több nőt kell alkalmazniuk az igazgatótanácsaikban vagy a felügyelőbizottságaikban, ezért átlátható felvételi eljárást kell bevezetniük. (A jogszabály szövege végig férfiakról és nőkről beszél, nem tudni, honnan vette a magyar kormány a nemek tagadásáról szóló szöveget.)

A cél az, hogy 2026 júliusára a nem ügyvezető igazgatói állások legalább 40 százalékát vagy az igazgatói állások legalább 33 százalékát az alulreprezentált nem képviselői, azaz leginkább a nők töltsék be. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások mentesülnek az irányelv hatálya alól. Amikor az irányelvet elfogadták, akkor a EU legnagyobb tőzsdén jegyzett cégeinek igazgatótanácsaiban csak 30,6 százalék volt a nők aránya, Magyarországon pedig 10,5 százalék. Egyébként a szavazás után a Richter és a Magyar Telekom üdvözölte a kvóta bevezetését.

A kormány törvénytervezetében is szerepel, hogy „a jelöltek kiválasztásakor az alkalmasság, a kompetencia és a szakmai tapasztalat szempontjából azonos minősítéssel rendelkező jelöltek közül elsőbbséget élvez az adott vezetőtestületben alulreprezentált nemhez tartozó jelölt”.

Bár az uniós irányelv hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal, például bírságokkal kényszerítené ki a célokat, a magyar törvény csak annyit ír elő, hogy ha valamelyik cég nem éri el a célkitűzést, „akkor köteles indokolni és részletesen ismertetni azokat az intézkedéseket, amelyeket a célkitűzés elérése érdekében fogadott el, vagy tervez elfogadni”.

A tervezethez csatolt hatásvizsgálati lap is azzal számol, hogy az intézkedés hatására az ország versenyképessége

„nem változik érdemben”.