A sünök a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vörös listáján a „közel veszélyeztetett” kategóriába kerültek, miután az elmúlt évtizedben legalább 30 százalékkal csökkent a számuk az elterjedési területük nagy részén.
Míg a sünök egykor Európa-szerte gyakoriak voltak, és mostanáig a vörös listán a „legkevésbé aggasztó” kategóriába tartoztak, a városfejlesztés, az intenzív mezőgazdaság és az élőhelyüket feldaraboló utak miatt a kihalás felé sodródnak.
Populációjukat az autóforgalom, a növényvédő szerek használata és a rosszul kezelt udvarok károsították. A növényvédő szerek elpusztítják a sünök által elfogyasztott rovarokat, és közvetlenül is megmérgezhetik őket.
Abi Gazzard, az IUCN programfelelőse azt mondta: „Sajnos a bizonyítékok aggasztó és széles körű csökkenő tendenciára utalnak. A vörös listára vonatkozó értékelés rávilágít az adatok bizonytalanságára is – például a faj elterjedési határai nem teljesen világosak, és hiányosak a populációkra vonatkozó ismeretek. Még mindig van esély arra, hogy megállítsuk a nyugat-európai sün hanyatlását, és arra kell törekednünk, hogy megakadályozzuk a státusz további romlását.”
A Mammal Society arra kéri az embereket, hogy a vadon élő állatokat kímélő kertészkedéssel vigyázzanak a sünökre. Ez magában foglalja a kerítéseken kis rések hagyását, hogy lehetővé tegyék a sünök mozgását a kertek között, a növényvédő szerek használatának mellőzését és a menedékhely kialakítását farönkökkel vagy sünházakkal. Az Egyesült Királyságban minden negyedik emlősfajt a kihalás veszélye fenyegeti, és sok más faj visszaszorulóban van.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az őszi lombhullás idején a téli álomra húzódó sünök védelmére hívta fel a figyelmet: az MME szerint ilyenkor a lombhalmokat és rőzserakásokat csak óvatosan szabad megbolygatni az emlősök érdekében.
A kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünöknek. A téli álmuk akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken. Fontos, hogy ezeknek a növényi halmoknak az elszállítása az esetleg alájuk költöző sünökre gondolva történjen meg.
A tájékoztatásban felhívták a figyelmet arra, hogy a munkák első lépésben lehetőleg ne vasvillával, hanem szerszámnyéllel vagy hosszabb, erős bottal kezdődjenek meg, a halmok átforgatása, az alapi részen pedig még óvatosabban, akár kézzel történjen, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta valamilyen állat. Az is segít, ha a halmok bontása átlátható rétegenként, fentről lefelé haladva történik meg.
A zaj hatására összegömbölyödő sün tüskéire szúródó levéltörmelék szinte láthatatlanná teszi az állatot, ezért a halom alapi részéhez jutva nagyon figyelni kell a gömbölyded formákra, ugyanis az összegömbölyödve megemelt állat gyakran szó szerint kigurul a gallyak és levelek közül.
Nem szabad felgyújtani helyben az ilyen rakásokat (2021. január 1-től az önkormányzatok már nem engedélyezhetik helyi rendeletben az avarégetést, így ennek törvényi tilalma általános az egész országban), mert a lángok elől a sünök nem tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, ezért megégnek.
A lombhalom megbontásakor telelő sünnel való találkozás esetén lehetőség szerint vissza kell tenni rá kellő vastagságú rétegben a leveleket és ágakat, vagy a közelben, bokrok takarásában készíteni kell egy ilyen növényi halmot, és ez alá kell visszatenni a sünt – áll a közleményben. (Guardian, MTI)