A Klebelsberg Központ ajánlást küldött a tankerületi fenntartású gimnáziumoknak arról, hogy az írásbeli felvételi vizsgán milyen eredményt elért tanulókat érdemes felvenni. Arról viszont az adott intézmény dönt szerintük, hogy ezt mennyire veszik figyelembe.
„Az ajánlás fő célja a gimnáziumi képzés »presztízsének« növelése, hogy a diákok a megfelelő helyen tanuljanak, úgy a gimnáziumokban, mint a szakképzésben. Továbbá, hogy azok a tanulók, akik felvételt nyertek, el is tudják végezni az adott intézményt, hiszen jelenleg is vannak olyan gimnáziumok, ahol nagy a fluktuáció, amelyekben az osztályok kisebb létszámmal működnek, mint amit a jogszabály meghatároz” – írta a központ a Népszava megkeresésére.
A lap szerint ugyanis a különböző képzéstípusok esetében a fenntartó megfogalmazott egy, az írásbeli felvételi vizsgarészben elvárható pontszámot, melyek a következők:
„ajánlott” elérni a 100-ból azoknak a felvételizőknek, akik gimnáziumokba szeretnének bekerülni. Ez alól csak azok a gimnáziumok a kivételek, amelyek részt vesznek az Arany János Programban vagy a Honvéd Kadét Programban. A Klebelsberg Központ idézett válasza arra utal, hogy sok olyan diák kerül gimnáziumba, aki nem képes elvégezni a képzést, ezért máshol, pontosabban a szakképzésben jobb helye lenne. Az Oktatási Hivatal adatai szerint azonban pont a szakképzésben nagyobb a lemorzsolódás aránya, 7,67 százalék, míg a gimnáziumokban csupán 1,05 százalék.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint a központi „ajánlás” és a Klebelsberg Központ magyarázata abba az irányba mutat, hogy a gimnáziumok véletlenül se legyenek az esélyteremtés helyszínei. Úgy véli,
„a lemorzsolódást úgy csökkentenék, hogy akinél fennáll ennek a veszélye, az be se tegye a lábát a gimnáziumba. Mindenki menjen a helyére és ott húzza meg magát. Az, hogy a gimnáziumok csak a legjobbaknak, a kiváltságosoknak valók, egy gusztustalan elitista szemlélet, semmilyen pedagógiai elgondolás nincs mögötte”.