Két nagyot futó közvélemény-kutatás is megjelent az amerikai elnökválasztás előtti utolsó napokban, és van két, az utolsó órákig frissített nagy számítógépes modell is arról, hogy mik Trump és Harris esélyei. Összefoglaljuk röviden az eredményeket, de azt már most megelőlegezhetjük, hogy az állás az összes kutatás szerint annyira szoros, hogy gyakorlatilag nem lehet komoly előrejelzést tenni: egy fej vagy írás kimenetelét nagyobb valószínűséggel lehet megjósolni, mint azt, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke.

Nézzük az utolsó, nagy hullámokat verő kutatási eredményeket, de előtte érdemes idehozni azt, amit rosszabb esetekben csak apróbetűs kiegészítésként szoktak odabiggyeszteni valahova a szöveg végére a mérési bizonytalanságokról. Anélkül, hogy most belemennénk a módszertani részletekbe, ennyire szoros állásnál a tényleges mintavételi hiba az igazán érdekes államokban jóval nagyobb annál, mint amekkora különbséget mérnek a jelöltek között.

Ha ezt lefordítjuk: a mérések szerint bárki nyerhet.

Ráadásul a mintavételben szisztematikus torzítások lehetnek, 2016-ban és 2020-ban a demokratákat átlagosan 3-4 százalékkal mérték felül. Ha a közvélemény-kutatók most is a javukra tévednének hasonló nagyságrendben, annak a vége sima Trump-győzelem is lehetne. De a bizonytalanságot értelemszerűen az okozza, hogy nem tudjuk, most is van-e, és ha igen, ezúttal nem éppen ellentétes irányú-e a torzítás.

A kutatások kapcsán további bizonytalanságot okoz, ami elsőre akár az adatok megbízhatóságát is sugallhatná: a közölt adatok ezúttal viszonylag közel vannak egymáshoz, és azok elég stabilak is, augusztus óta minimális az elmozdulás a támogatottságokban.

link Forrás

Ennek lehet persze az is az oka, hogy valóban nagyon beálltak a választói csoportok, amióta Harris átvette a jelöltséget Bidentől. Az is felmerül ugyanakkor, hogy több kutatóintézet a gyanú szerint igyekszik minimalizálni a kockázatot, és a méréseik közül csak azokat publikálják, amik nagyjából egybevágnak az elemzői konszenzussal, nem reszkíroznak azzal, hogy nagyon mást mondjanak, mint a többiek.

Ebből a mintából mindenképpen kilóg az a kutató, aki a legnagyobbat robbantotta a választás előtti hétvégén. A nagy elismertségű Ann Selzer Iowában különösen jól beágyazott, az államra vonatkozó mérései nagyob megbízhatónak számítanak, ezekre máskor is oda szoktak figyelni. Selzer ezúttal egy minden más méréssel szembemenő adatot hozott ki: legújabb mérései szerint a középnyugati államban, amit mindenki más simán Trumpnak szokott adni, Harris nemhogy behozta, de három százalékponttal át is vette a vezetést Trumptól. Ha ez így van, az szövetségi szinten is érdekes fejlemény lenne: arra utalhatna, hogy a fehér vidéki szavazók között a demokraták jelöltje sokkal többet tudott javítani, mint idáig kalkulálták - ez pedig Kamala Harris javára dönthetné el a választást.

Egyetlen, a többiek adataival szembemenő mérésnél nem lehet eltekinteni a nagyobb mintavételi hiba lehetőségétől, az ugyanakkor mások által is megerősített trend, hogy Harris népszerűsége emelkedik a fehér választók között. Trump ugyanakkor a fekete férfiak között javított a kampányhajrában, így bár ezeknek a trendeknek lehet választásszociológiai érdekesége, de önmagában az elnökválasztást nem feltétlenül fogják eldönteni.

Az országos mérések szerint Harris egy százalékponttal vezet szövetségi szinten Trump előtt:

a kutatások átlaga szerint az amerikai választók 48,6%-a szavazna a mostani demokrata alelnökre, míg a republikánus korábbi elnökre 47,6%.

A "popular vote"-nál azonban sokkal érdekesebb az elektori szavazatok sorsa, hiszen Amerikában az elnökválasztás közvetett. A győzelemhez 270 elektori szavazatra van szükség. A szokásos számítás szerint Harris szinte biztos lehet 226, Trump pedig 219 elektori szavazatban (más kérdés, hogy Iowát például fix republikánusnak számolták idáig, ezért is okozna politikai földrengést, ha ott mégis Harris kerülne többségbe), a küzdelem abban a hét ingaállamban fog eldőlni, ahol összesen még 93 elektori szavazatot lehet szerezni.

A New York Times a Siena College-dzsal ebben a hét ingaállamban - az északi rozsdaövezetben Wisconsin, Michigan és Pennsylvania, a déli "napfényövezetben" pedig Nevada, Arizona, Észak-Karolina és Georgia - végzett külön-külön is reprezentatív felmérést az utolsó napokban. Az eredmények szerinte Trump teljesen ledolgozta a korábban négy százalékpontos hátrányát Pennsylvaniában és megőrizte az előnyét Arizonában, míg Harris Észak-Karolinában és Georgiában erősített főleg.

link Forrás

A mérés szerint Harris Nevadában, Észak-Karolinában és Wisconsinban szorosan vezet, Trumpnak pedig Arizonában valamivel nagyobb az előnye. Michiganben, Georgiában és Pennsylvaniában gyakorlatilag döntetlenre állnak.

Ha minden egészen pontosan így jönne be, Kamala Harris nyerné az elnökválasztást, de az eredmények mind a hét államban a mintavételi hibahatáron belül vannak.

Egyetlen kutatásnál informatívabb a sok kutatás eredményét saját metodikájuk szerint összegző, és azokból sokszoros szimulációkat lefuttató nagy modellek. Most két ilyennel is rendelkezünk, és gyakorlatilag mindketten ugyanazt az eredményt hozták ki: egy lényegében fifty-fifty meccset Trump és Harris között.

Az 538 oldalának végső előrejelzése szerint Kamala Harrisnek 50 a 100-hoz az esélye arra, hogy megnyerje az elektori kollégiumot, Donald Trumpnak pedig 49 a 100-hoz esélyt adnak ugyanerre. Mint a kutatók is hangsúlyozzák: ezek az esélyek gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek – körülbelül ugyanaz a helyzet, mint egy érme feldobása után.

Az 538 egykori alapítója, az oldalt 2023-ban otthagyó Nate Silvernek ugyanez a hasonlata, de ő még tovább megy: szerinte még egy fej vagy írás esetében is jobb előrejelzést tehetünk, mint most. Ő 80 ezer számítógépes szimulációt folytatott le az ismert közvélemény-kutatási adatokból, nagyobb súlyt adva a megbízható intézetek méréseinek, a hibahatárokat és sok egyéb feltételt is figyelembe véve, az eredmény pedig szinte nem is lehetne szorosabb:

link Forrás

Silver 80 ezer szimulációjából Harris 40012 (50,01%) esetben nyert, míg 39718-szor Donald Trump szerzett több elektori szavazatot. A maradék 270 szimulációban pontosan 269-269 elektori szavazatot kapott mindkét jelölt - egy ilyen döntetlennél a Kongresszus dönthetne, ahol lényegében biztos, hogy a republikánusok lesznek többségben.

"Ha azt mondom, hogy az idei elnökválasztási verseny esélyei a lehető legközelebb vannak az 50/50-hez, nem túlzok. A modell szempontjából a verseny szó szerint szorosabb, mint egy érmefeldobásnál : tapasztalatilag a fejek az esetek 50,5 százalékában nyernek, ami több, mint Harris 50,015 százaléka."

Mint Silver hangsúlyozza, a hét ingaállam közül hatban a két jelölt 1,2 százalékponton belül van. Az egyetlen, ahol ennél nagyobb az előny, az Arizona, ahol Trump vezet - de még Arizonában is vannak olyan mérések, amelyek a latin szavazóknál való javítása miatt Harris előnyét mutatják. Ha a közvélemény-kutatók nem tévednek nagyot, úgy tűnik, valóban ez lehet az elmúlt száz év legszorosabb amerikai elnökválasztása.