Trump lesz az Egyesült Államok 47. elnöke

A most ismertetett első felmérés szerint a britek többsége nem örül annak, hogy Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást.

Az Egyesült Államok London legszorosabb transzatlanti szövetségese, és a brit kormányok politikai irányultságtól függetlenül rendszeresen hangoztatják a két ország „különleges viszonyrendszerének” jelentőségét. De a legnagyobb brit közvélemény- és piackutató csoport, a YouGov friss, 4807 felnőtt brit állampolgár bevonásával elvégzett reprezentatív vizsgálata szerint

• a válaszadók 57 százaléka elégedetlen (ezen a körön belül 45 százalékpont nagyon elégedetlen) az amerikai elnökválasztás eredményével.
• 20 százalék mondta azt, hogy örömmel tölti el Trump győzelme, közülük 11 százalékpont nagyon, 9 százalékpont meglehetősen örül a volt republikánus elnök újbóli választási sikerének.

Az országos átlagon belül a legnagyobb ellenzéki erő, a Konzervatív Párt támogatóinak 51 százalékos többsége is úgy válaszolt a YouGov körkérdésére, hogy nem vagy nagyon nem örül Trump megválasztásának. A konzervatív választók körében 26 százalékpont azoknak az aránya, akik meglehetős elégedettséggel vagy nagy örömmel fogadták a republikánus jelölt győzelmének hírét.

A kormányzó Munkáspárt választótáborán belül 75 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem tölti el örömmel az amerikai elnökválasztás eredménye, és csak 10 százalékpontnyi Labour-szavazó válaszolta azt, hogy örül Donald Trump győzelmének.

A YouGov az elnökválasztás előtt elvégzett felmérésében azt mutatta ki, hogy a britek 61 százaléka Kamala Harris demokrata párti jelöltet támogatta, és csak 16 százalékuk szerette volna Trump győzelmét.

Az amerikai elnökválasztás eredményének ismertetése után készített új közvélemény-kutatás résztvevőinek 55 százaléka vélekedett úgy, hogy Trump elnöksége rossz lesz Nagy-Britanniának, és 18 százalék volt azon a véleményen, hogy Nagy-Britannia jól jár a republikánus elnök megválasztásával. (MTI)

A demokrata jelölt telefonon hívta az újrázó republikánust.

Az AP-nek nyilatkozó névtelen forrás szerint Harris a békés hatalomátadás-hatalomátvétel fontosságát hangsúlyozta Trumpnak.

Hazai idő szerint szerda este negyed nyolckor Trumpot hirdették ki győztesnek Michiganben is, ezzel tizenöt elektori szavazatot szerzett. A versenyt a Detroitnak otthont adó Wayne megye döntötte el, ahol Harris nem tudta elérni Joe Biden 2020-as számait.

A csatatérállamban kilencvenhat százalékos feldolgozottságnál Trump két százalékkal vezetett. 2016-ban valamivel több mint tízezer szavazattal nyert itt, közel három évtized után az első republikánus győzelemmel, majd 2020-ban a demokraták „visszavették” az államot. A mostani győzelemmel Trump megtörte a „kék falat”, ahová hagyományosan azt a tizennyolc (főleg északi) államot sorolják, amiket a demokraták 1992 és 2020 között minden választáson - kivétel ez alól Trump 2016-os győzelme - behúztak.

Michigan mellett Wisconsin és Pennsylvania is kulcsszerepben volt a legutóbbi két választás során is. Alaszkában, Arizonában, Nevadában és Maine-ben még számolnak. (AP)

A texasi Amarillóban is leszavazták az abortuszellenes javaslatot, ami lényegében beutazási tilalmat írt volna elő azokra az abortusz mellett döntő nőkre, akik az államon kívülre akarnak menni a beavatkozásért. A rendelet lehetővé tenné a polgári perek indítását bárki ellen, aki segít nekik, még akkor is, ha az egy másik államban tartózkodik.

Amarillo az első város az államban, ami elutasította a „Védett városok a meg nem születettekért” rendeletnek nevezett tizennyolc oldalas javaslatot. „Reméljük, hogy nemcsak az állam, hanem a nemzet számára is példát mutatunk abban, hogy senkit sem fogunk megbüntetni azért, mert egészségügyi ellátást kér. Akkor sem, ha saját államában ezt megtiltják neki”, mondja Lindsay London helyi nővér, aki részt vett egy önkéntes lobbicsoport létrehozásában.

Szerda délutánig hét államban támogatták az abortuszhoz való jogot, háromban leszavazták: annak ellenére, hogy a demokraták jelentős veszteségeket szenvedtek a szenátusban és a Fehér Házban, a párt központi kampánytémája, a reproduktív jogok védelme sokkal jobban teljesített országszerte. Montanában például egy olyan javaslatot fogadtak el, ami lehetővé teszi, hogy a magzati életképesség határáig végezhessék el az abortuszt - nincs meghatározott időkeret, de az orvosok szerint ez valamikor a huszonegyedik hét után következik be. Csak összehasonlításképp: az elég megengedőnek számító magyar abortuszszabályozásban a tizenkettedik hét a határidő.

Három másik államban - Floridában, Nebraskában és Dél-Dakotában - viszont a választók elutasították azokat az intézkedéseket, amik alkotmányos jogot teremtettek volna az abortuszhoz. (AP)

Az Egyesült Államok Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-biztonsági Ügynöksége (CISA) nem talált „a választás biztonságát és integritását” veszélyeztető tevékenységet, tehát eddig szabályosan, választási csalás nélkül zajlott az idei amerikai elnökválasztás.

Jen Easterly igazgató az állami és helyi választási tisztviselők munkáját méltatta, és megköszönte annak a több százezer embernek, aki önkéntesként segítette a szavazás lebonyolítását. Easterly szerint az idei választás „biztonságosabb, szabadabb és tisztességesebb” volt, mint valaha, és „a demokrácia békés és biztonságos gyakorlásának mintapéldáját” láthattuk.

Nem volt ez mindig így. (AP)

Jeff Bezos, az Amazon alapítója és elnöke szerdán gratulált Donald Trumpnak a „rendkívüli politikai visszatéréséhez és a határozott győzelméhez.” Sok sikert kívánt Trumpnak Amerika vezetéséhez és egyesítéséhez.

„Egy nemzetnek sincs nagyobb lehetősége” - írta az X-en.

Bezos nemcsak az Amazon, de a Washington Post tulajdonosa is. Ezen minőségében megtiltotta, hogy a szerkesztőség kiálljon Harris mellett. Emiatt a laptól több szerkesztő távozott, és tömegével mondták le az előfizetést. Bezos megvédte döntését, azt írta, Harris támogatása az elfogultság látszatát keltette volna.

(CNN)

A republikánus győzelem után új európai stratégiára lesz szükség Ukrajnával kapcsolatban – mondta Orbán Viktor Biskekben, a Türk Tanács ülésén.

Ez ugyanis „azt a kérdést teszi az asztalra nekünk európai vezetőknek”, hogy vajon Európa egyedül képes lesz-e az eddigi katonai és pénzügyi támogatás fenntartására Ukrajna irányába.

„Efelől komoly kétségek vannak”, ezért kell új stratégia – mondta Orbán. Erről első körben csütörtökön tárgyalhatnak Budapesten az európai vezetők csúcstalálkozóján, ahová 47 állam- és kormányfőt várnak.

A legnehezebb kérdés szerinte az, hogy mi lesz a G7-ek által eldöntött, az Európai Unió és az Egyesült Államok által közösen finanszírozandó 50 milliárd eurós, Ukrajnának szánt hitel sorsa.

(MTI)

Donald Trump hivatalosan még meg sem nyerte az amerikai elnökválasztást, amikor Orbán Viktor már kitörő lelkesedéssel gratulált neki, és a miniszterelnök iránymutatását gyors egymásutánban a magyar kormány és a Fidesz sok politikusa követte. A nyugati világ nagy részében páriaként kezelt Orbán-rezsim az utóbbi négy évben iszonyatosan sok pénzt és nagyon sok energiát fektetett abba, hogy magával Trumppal és a hozzá közel állókkal jó viszonyt építsen ki. Ennek eredményeként most joggal számíthatnak arra, hogy hosszú-hosszú idő után végre jók lesznek a kapcsolataik a majd januárban felálló új amerikai kormánnyal.

A cikk folytatódik

„Bidenre sok felelősség hárul majd” – mondta a CNN-nek Harris egyik magas rangú kampánytisztviselője, aki szerint az elnöknek felelősséget is kellene vállalnia a történtekért.

Nem csak ő, más demokraták is Bident hibáztatják. Úgy gondolják, Bidennek be kellett volna tartania azt az ígéretét, hogy nem indul újra a választáson. Így egy erőteljes előválasztási verseny lett volna a demokratáknál, a győztes pedig saját, különálló kampányt indíthatott volna.

Az elnök viszont úgy döntött, újra elindul, de a kampányban nyújtott teljesítménye megkérdőjelezte, hogy képes-e ellátni feladatait. Végül a választás előtt pár hónappal visszalépett, így Kamala Harris csak egy rövidített kampányba kezdhetett. Ráadásul a párt arról sem dönthetett, hogy valóban az alelnök a legerősebb jelölt-e Trump ellen - mondta a tisztviselő.

Úgy fogalmazott, Harris néhány hónapos sprintje a választásokig valójában egy Biden kampány volt, csak Kamala Harris állt a lista élén.

„Ez volt a Biden-kampány új plakátokkal.”

A részvénypiac Trump győzelmét ünnepli, mivel az S&P 500 új rekordmagasra ugrott, de a kötvénypiac nem tűnik boldognak, mivel a 10 éves kincstárjegy hozama ma reggel továbbra is meredeken emelkedik - írta az X-en James Picerno gazdasági újságíró.

A CNN forrásai szerint helyi idő szerint délután 4-kor tarthat beszédet Kamala Harris. Az alelnök a washingtoni Howard Egyetemen beszél majd a választási veresége után.

A német autógyártók részvényeit megingatta Donald Trump győzelme és az, hogy új vámokat vethet ki az USA-ba irányuló európai importra.

A német részvényindexen (DAX) a Porsche esett a legnagyobbat, 7,4 százalékot. Ezt követi a BMW 7,2 százalékkal, a Mercedes 5,6 százalékkal, a Volkswagen pedig 4,8 százalékkal.

A Bloomberg azt írta, a németek exportálják a legtöbb autót Amerikába, ezért árthatnak nagyon a vámok. Az amerikai piac ráadásul egyre jövedelmezőbb számukra, mivel erős a kereslet a nagyméretű sportkocsik iránt, és Amerikában lassabban állnak át az elektromos autókra, mint Európában.

(Guardian)

George W. Bush volt elnök közleményben gratulált a választást megnyerő Donald Trumpnak, azt írta „polgártársainkkal együtt imádkozunk az új vezetők sikeréért a kormányzat minden szintjén”.

„A választáson való magas részvétel köztársaságunk egészségének és demokratikus intézményeink erejének jele” – írta Bush, aki a választást szabadnak, tisztességesnek és biztonságosnak nevezte.

Néhány korábbi vezető republikánus tisztségviselő, köztük Bush alelnöke, Dick Cheney is támogatta Harrist, a volt elnök azonban semleges maradt. Bush köszönetet mondott Biden elnöknek és Harris alelnöknek is az országért tett szolgálatukért. (AP)