Orbán: Semmilyen éles vita nem volt, a csatákat majd megvívjuk Brüsszelben

  • Orbán Viktor, Ursula von der Leyen és Charles Michel beszél az informális EU-csúcs után.
  • Orbán korábban arról beszélt, Trump megválasztása után új helyzet van, amire Európának is reagálnia kell.
  • Mindhárman elítélték az amszterdami antiszemita támadásokat.
  • Az energiaválság leküzdése óriási kihívás, amit az oroszok háborúja szabadított el, mondta Ursula von der Leyen.
  • Orbán szerint kemény tárgyalások várhatók Trumppal, de Európának ki kell állnia magáért.
  • Az ukránok hősiesen harcoltak, jobb jövőt érdemelnek, mint amilyen a mostani jelek alapján várhat rájuk.
12 poszt

Kemény kérdéseket kap Orbán

Az utolsó kérdés a portugál sajtótól érkezik, Orbánhoz. Az újságíró arra kérdez rá, hogy Ukrajna kapcsán elszigetelődve érzi-e magát Orbán, illetve szembesítette azzal is, hogy Zelenszkij nem tartja elfogadhatónak a tűzszünetet, szerinte miért van erre szükség, és területet kellene-e veszítenie Ukrajnának?

Michel elnöktől pedig azt kérdezte, azért beszélt-e az egységről, mert azt fenyegetve látja Trump visszatérése után. Az ET elnöke arról beszélt, az egységet soha nem lehet biztosra venni, ehhez a többi között bizalomra van szükség. A tétről viszont közös álláspont van az Európai Tanácsban. Vannak nézeteltérések, máshogy látnak konfliktusokat, háborúkat világszerte, a szomszédságban, de a jövő nagy kihívása a versenyképesség, és a gazdasági bázis megerősítése.

Orbán azt mondja, az elszigeteltség intellektuális vita, nem pedig politikai kérdés. Ő úgy ítéli meg, hogy ha valakinek más a véleménye, attól még nincs elszigetelve, az csak vita. Így született meg a magyar demokrácia is "Az, hogy szembeszélben működöm politikai szempontból, a DNS-em része. Magyarországon ezt nem tekintjük elszigetelődésnek". 2015-ben is egyedül volt az ország a migráció kérdésében, de miután részesei voltak vitának, nem voltak elszigetelődve. Azt mondta, mindig a vita részese marad.

Arra pedig, hogy mit tegyen Ukrajna, nem az ő dolga válaszoni. Mindkettő egy szuverén ország, hogy az ukránok mit tesznek, az az ő döntésük. "Hősiesen harcoltak, nekik kell eldönteni, hogy a harcot folytatják-e."

Magyarországot igyekszik elválasztani a háború veszélyétől. Felidézete, hogy júliusban Kijevben és Moszkvában is járt, de nem próbálta meggyőzni az ukránokat arról, hogy mit tegyenek.

Azt magyarázta Zelenszkijnek, "kedves barátom, az idő nem nektek dolgozik. Mi készek vagyunk segíteni tető alá hozni egy tűzszünetet aztán később egy békemegállapodást. Az elnök elutasította ezt a javaslatot", mert ő úgy látta, hogy az idő nekik dolgozik. Orbán megköszönte a beszélgetést, mást nem tud tenni ezután. Világossá vált, hogy a harcoló felek mindegyike úgy gondolja, az idő nekik dolgozik, és egyikük sem volt kész a tűzszünetre. Ezután igyekezett nemzetközi békepárti környezetet kialakítani, hogy végül a harcoló felek is leüljenek tárgyalni. Azt mondta, nem diktál az ukránoknak, ő jövőjük, de bármikor képes segíteni. Hősiesen harcoltak, és jobb jövőt érdemelnek, mint amilyen most úgy tűnik, hogy vár rájuk.

A sajtótájékoztatónak vége.

Jönnek az Ukrajnával kapcsolatos kérdések

Wall Street Journal arra kíváncsi, hogy Európa át tudja-e hidalni a szakadékot, ha Trump visszavonja a támogatást. Orbántól azt kérdezi, vannak vezetők, akik Ukrajnával kapcsolatban most egyetértenek vele, de a szemére veti, hogy 2022 nyarától ellenezte a szankciókat és azt, hogy fegyvert juttassanak Ukrajnának, vagyis azt akarta, hogy Ukrajna sérülékeny legyen. Ez nem oroszpárti álláspont?

Az első kérdésre Von der Leyen azt mondta, Ukrajna támogatásában körültekintően jártak el az 50 milliárd dolláros alappal kapcsolatban. Ami fontosabb szerinte, hogy Oroszország nem csak Európára jelent fenyegetést, hanem az egész világ biztonságára. Ezt is meg kell beszélni Amerikával. Hiszen Oroszország nem csak egy autokratikus rendszer, ami fenyetgeti a demokratikus rendszereket, hanem egyre inkább igazodik másokhoz, Iránhoz, Észak-Koreához, és Kínával együtt tüzeli ezt a háborút.

Charles Michel azt mondta, egy fontos elv volt, Ukrajna nélkül semmit nem lehet eldönteni Ukrajnáról. Ezt a jövőre nézve is tartani kell, igazságos békére van szükség. Meg van győződve arról, "ha azt a jelzést küldenénk a Kremlnek, hogy gyengék vagyunk, akkor más rezsimeknek is jeleznénk, hogy megsérthetik a nemzetközi jogot, és ezzel sérülékennyé válnánk."

Orbán arról beszél, nem ezen a fórumon kéne beszélni a véleménykülönbségről, a magyar véleményt nem most fogja bemutatni. Az "előtörténettel kapcsolatban" korrigált: nem 22 júliusában mondta el az álláspontját, hanem márciusban, az első ET ülésen. A véleménye nem változott, a helyzetértékelése ugyanaz, mint ma.

Megjósolta, milyen helyzetben találjuk magunkat később. A magyar álláspont békepárti és magyarpárti. Mikor az ukrán háború elkezdődött, legnagyobb humanitárius segítséget nyújtott Magyarország, de a katonai konfliktusban nem vesz részt.

Orbánt megkérdezték, nem puhult-e el

Az MTVA azt kérdezi, mikor lesznek érezhető hatásai a cselekvési tervnek, illetve mik a magyar elnökség további tervei. Orbán azt mondja, a magyar elnökség még nem ért véget, ez egy jó kis összejövetel volt, de van még pár meglepetés a tarsolyában, amiről nem akar beszélni. Annyit mondott, reméli, hogy még komoly eredményeket ér el.

Ahhoz pedig, hogy a cselekvési terv hatásait, eredményeit érezni lehessen, Orbán szerint 6 hónapra van szükség. Macron francia elnök optimistább, szerinte van két év is, de Orbán szerint nincs ennyi idő.

A Financial Times Orbánnál arra kérdez rá, hogy a többi uniós vezetőnek meglepő lehetett, hogy Orbán az EU egységéről beszélt, és arról, hogy a versenyképességi kihívással kapcsolatban egyesíteni kell az erőket. Ehhez képest korábban mindig a nemzeti szuverenitásról beszélt, meg arról, hogy a kormányoknak ne mondja meg Brüsszel, hogy mit csináljanak, és minden erejével ellen állt a föderalista megközelítésnek. "Csak nem elpuhult?" Orbán mosolyogva hallgatta a kérdést, majd azt mondta, ő nemzeti típusú ember. Mondjuk inkább úgy, hazafi vagyok. Így nézem az európai helyzetet is, de ígérem, nem fogok nagy vitákat generálni erről köztünk (ezt von der Leyen széles mosollyal hallgatta, Chales Michel pedig a fejét vakarva mosolygott), de a versenyképességről könnyű volt megállapodni, mert itt nem ideológiákról volt szó, ez egy pragmatikus kérdés."

Majd azt magyarázta, abból indul ki, hogy az európai érdek a tagállamok érdekeinek összessége, ezért is vett részt a Patrióták Európáért létrehozásában. "Európai ember vagyok, nemzeti alapon", még akkor is, ha más alapokra helyezkednek az intézmények, mint amire szeretnénk, de ez másik lapra tartozik.

Válaszolni kell majd arra is, készek-e kereskedelmi háborúra Trumppal

Az AFP von der Leyent és Charles Michelt kérdezi arról, hogy ha a korábbi stratégiai célok nem teljesültek, miért lehetne elhinni azt, hogy ezek most teljesülni fognak. Feltette azt a kérdést is, Európa kész és képes-e a kereskedelmi háborúra Trumppal.

Von der Leyen az első kérdésre válaszolva arról beszélt, most más a helyzet, majd felsorolja, mivel csökkentik a bürokráciát.

A kereskedelmi háborúra vonatkozó kérdésre diplomatikus választ adott, arról beszélt, folyamatos kapcsolatot kell tartani, vannak közös érdekek, például érdemes lenne egyeztetni arról, hogy Amerikából vegyék a cseppfolyós gázt, mert még mindig nagyon sok LNG-t vesznek az oroszoktól.

Orbán azzal kezdte a választ, hogy felidézte, korábban milyen nagyívű célok voltak, amelyek már nem reálisak. A mostaniak teljesítése a vezetőkön múlik, azon, hogy el tudják-e érni a célokat. Ha jó vezetése van az EU-nak, akkor sikerülni fog, ha nem, akkor nem.

Felhozta, hogy sokan elszigeteltnek tartották Magyarországot, és arról írtak, nem jönnek majd uniós vezetők, ennek ellenére megtartották a csúcsot és elfogadták ezt a paktumot, amit korábban mindenki lehetetlennek tartott. A válasz végén visszakanyarodott oda, hogy szerinte jó vezetőként képesek lesznek elérni a célokat, a válasz a magabiztosságban rejlik.

A kereskedelmi háborúra vonatkozó kérdésre azt mondta, nem lesz könnyű a helyzet, kemény tárgyalások várhatók Trumppal, de Európának ki kell állnia magáért és tárgyalni kell. "Ha elég jók vagyunk, jó megállapodást tudunk kötni" - mondta Orbán.


Orbán sorolja, miben állapodtak meg

Orbán felsorolta az EU gazdasági problémáit, majd azt mondta, azonnali cselekvésre van szükség.

A Budapesti deklarációban elhatározták, hogy

  • "egyszerűsítési forradalmat hajtanak végre". 2025 első félévének végére drasztikusan lecsökkentik a vállalatokat érintő jelentési kötelezettségének számát.
  • A magas energiaárak mérséklésében is lépnek,
  • valódi iparpolitikát is megfogalmaznak.
  • 2030-ra az európai GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítják,
  • tőkepiaci uniót is létrehoznak. Itt nagyjából arról beszélt, mint von der Leyen, hogy az emberek a bankokban tartják a pénzt, a bankok pedig "genetikailag" nem alkalmasak arra, hogy hightech cégeket finanszírozzanak, ezért ebben változásra van szükség.
  • Létrehoznak egy európai védelmi ipari bázist.
  • Az új jogszabályokat "versenyképességi tesztnek" vetik alá.

Arról is beszélt, az Európai Tanács ülésein vissza fognak térni a versenyképesség kérdéseire. Azt mondta, optimista, senki nem a hanyatlást akarja menedzselni, hanem - Trump után szólva - "újra naggyá akarják tenni Európát".

Orbáné a szó

Orbán örül, hogy mindenki elfogadta a meghívást, és Magyarország nevében elítélte az amszterdami támadást.

Arról beszélt, hogy mennyire megtisztelő volt számára, hogy vendégül láthatta az EU vezetőit az informális csúcson. A kérdések megelőzése érdekében közölte, közismert, hogy vannak súlyos politikai konfliktusok az Európai Bizottság illetve Magyarország között, ahogy von der Leyennel is komolyak a nézetkülönbségek, de "most von der Leyen a vendég, eljött a házunkba, a vendégnek kijár az udvarias fogadtatás és tisztelet.

Ezért semmilyen éles vita nem volt az ülésen. A csatákat majd megvívjuk Brüsszelben".

Arról is beszélt, a versenyképességben teljes egyetértés volt köztük, és sikerült egy paktumot elfogadni erről.