Jönnek az Ukrajnával kapcsolatos kérdések
Wall Street Journal arra kíváncsi, hogy Európa át tudja-e hidalni a szakadékot, ha Trump visszavonja a támogatást. Orbántól azt kérdezi, vannak vezetők, akik Ukrajnával kapcsolatban most egyetértenek vele, de a szemére veti, hogy 2022 nyarától ellenezte a szankciókat és azt, hogy fegyvert juttassanak Ukrajnának, vagyis azt akarta, hogy Ukrajna sérülékeny legyen. Ez nem oroszpárti álláspont?
Az első kérdésre Von der Leyen azt mondta, Ukrajna támogatásában körültekintően jártak el az 50 milliárd dolláros alappal kapcsolatban. Ami fontosabb szerinte, hogy Oroszország nem csak Európára jelent fenyegetést, hanem az egész világ biztonságára. Ezt is meg kell beszélni Amerikával. Hiszen Oroszország nem csak egy autokratikus rendszer, ami fenyetgeti a demokratikus rendszereket, hanem egyre inkább igazodik másokhoz, Iránhoz, Észak-Koreához, és Kínával együtt tüzeli ezt a háborút.
Charles Michel azt mondta, egy fontos elv volt, Ukrajna nélkül semmit nem lehet eldönteni Ukrajnáról. Ezt a jövőre nézve is tartani kell, igazságos békére van szükség. Meg van győződve arról, "ha azt a jelzést küldenénk a Kremlnek, hogy gyengék vagyunk, akkor más rezsimeknek is jeleznénk, hogy megsérthetik a nemzetközi jogot, és ezzel sérülékennyé válnánk."
Orbán arról beszél, nem ezen a fórumon kéne beszélni a véleménykülönbségről, a magyar véleményt nem most fogja bemutatni. Az "előtörténettel kapcsolatban" korrigált: nem 22 júliusában mondta el az álláspontját, hanem márciusban, az első ET ülésen. A véleménye nem változott, a helyzetértékelése ugyanaz, mint ma.
Megjósolta, milyen helyzetben találjuk magunkat később. A magyar álláspont békepárti és magyarpárti. Mikor az ukrán háború elkezdődött, legnagyobb humanitárius segítséget nyújtott Magyarország, de a katonai konfliktusban nem vesz részt.
