Orbán: A nemzetpolitika tartja életben a reményt, hogy amikor a dolgok ismét megfelelően rendeződnek, a magyarok ne álljanak készületlenül
Az elmúlt egy év a magyar nemzetpolitika egyik legizgalmasabb időszaka volt, és óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti – mondta Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) plenáris ülésén Budapesten.
A miniszterelnök azt mondta, bármilyen erős is legyen az anyaország, nem tudja alapvetően megváltoztatni a közép-európai realitásokat, de arra képes, hogy életben tartsa a reményt: amikor majd a dolgok ismét megfelelő módon rendeződnek újra, akkor a magyarok ne álljanak készületlenül.
Szerinte az eddigi nemzetpolitikai eredmények tehát nem a megoldást jelentik, hanem a remény életben tartását.
1400 milliárd nemzetpolitikára
Azt mondta, a kormányzat 2010 óta összesen 1374 milliárd forintot, évi mintegy 100 milliárd forintot költött nemzetpolitikára, ezzel a 2010 előtti időszak évi 9,1 milliárdos támogatását sikerült megtízszerezni.
És ebben nincsenek benne a gazdaságfejlesztési programok: 330 milliárd forint értékben valósítottak meg 9300 beruházást a Kárpát-medencében a magyar államhatárokon kívül. Idén 2,5 milliárd forinttal támogatnak különböző szervezeteket, az oktatás, kultúra, egyház, sport és ifjúság területén, ezen felül 96 nemzeti jelentőségű intézmény működését biztosítják – mondta.
Sűrűség
Orbán szerint 2024 a magyar diplomáciatörténet legsűrűbb éve volt: májusban itt járt a kínai elnök, nemrég pedig itt tartották az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, „negyvenegynéhány európai államfő jött el, hogy jól elszigeteljen bennünket”.
Budapest adott otthont az Európai Unió 27 tagállama informális csúcstalálkozójának is, ahol elfogadták a budapesti nyilatkozatot. Ez „talán az utolsó kísérlet arra, hogy az európai versenyképességet megmentsük” – mondta.
Szerinte sok mindennel foglalkoznak ma a „brüsszeli buborékban”, de legkevésbé az európai gazdaság versenyképességének javításával. Ám itt, Budapesten a sarkukra álltak az európai vezetők, és a talán történelmi jelentőségű budapesti nyilatkozat formájában feladatokat szabtak a brüsszeli bürokráciának – mondta Orbán.
Patrióta fordulat
Szerinte teljesült az az európai választási kampány idején megfogalmazott remény is, miszerint a liberális, progresszív politikai erőkkel szemben a patrióta erők legyenek többségben a nyugati világban: a Patrióták frissen megalakult EP-képviselőcsoportja „első dobásként” rögtön a harmadik legnagyobb frakcióként jött létre. És ott van az amerikai elnökválasztás is, amivel Orbán szerint Amerika patrióta fordulatot vett.
Orbán Viktor szerint idén az amerikai elnökválasztással, az európai választással, a sikeres egész éves diplomáciai munkával a magyar külpolitika mozgásterét sikerült kiszélesíteni.
Elveszett a fejlett és boldog, modernebb nyugati világ
Azt mondta, Magyarországon a külpolitikai gondolkodásban két politikai iskola létezik, és az egyik az, hogy tőlünk nyugatra egy versenyképesebb, fejlettebb és boldogabb életet lehetővé tevő, modernebb világ létezik, ezért az a feladatunk, hogy ezt megismerjük, ahol kell, „magyarítsuk”. Az elmúlt időszakban azonban azt látni, hogy ennek a gondolatnak az evidens érvényessége megkérdőjeleződött, „talán el is veszett” – mondta.
Orbán szerint „Európa utat tévesztett”, és Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke az Európai Bizottság kérésére készített jelentéséből világosan kitűnik, hogy ha nem lesznek bátor és új politikai döntések Európában, akkor Európa leszakadása a világ ma rajtunk kívül erősödő gazdasági és politikai centrumaihoz képest exponenciálisan nőni fog.
Orbán azt mondta, ha az EU ma az Egyesült Államok egyik tagállama lenne, akkor a harmadik legszegényebb tagállam lenne. Csak az idei évet nézve, az európai gazdaság 1 százalék alatt nő, miközben az USA 3-4 százalékkal, a távol-keleti központok pedig 5-7 százalékkal növekednek évente – mondta.
Európa helyett kell gondolkodnunk
A számok jól mutatják, hogy nekünk, magyaroknak gondolkodnunk kell, a saját magunk logikájából és érdekeiből kiindulva egy saját út megtalálásán, mert ebben a pillanatban Európa nem képes arra, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, amivel visszanyerheti a versenyképességét.
Orbán szerint az utolsó esély van előttünk a budapesti versenyképességi nyilatkozattal, ami azt mondja, hogy fél éven belül érzékelhető változásoknak kell bekövetkezni, ellenkező esetben az európai versenyképesség talán behozhatatlanul lecsökken, lemarad.
A kormányfő ismertetése szerint a gáz ára az orosz-ukrán háború után bevezetett szankcióknak köszönhetően ma négyszerese, az áramé pedig 1,5-2-szerese az USA-ban ismert áraknak. Ilyen árversenyhátrány mellett semmilyen ágazatban nem lehetsz versenyképes, nincs olyan vállalatszervezési módszer vagy technológiai innováció, ami a legalapvetőbb kérdésben, a gazdaság működtetéséhez szükséges energia kérdésében ilyen hátrányt kompenzálni tudna – mondta Orbán.
A saját utunkat kell járnunk
A miniszterelnök szerint ha nem hozunk Európában a következő fél évben olyan döntéseket, amik radikálisan átalakítják a mai közös piac gazdasági alapvetéseit, akkor menthetetlenül le fogunk szakadni. De ha sikerül ilyen döntéseket hozni, „kapunk egy mankót, amelyre a magyar gazdaság rátámaszkodhat”, viszont legalább ekkora esélye van annak is, hogy nem sikerül. Akkor pedig nincs mire várni, mert „Európa nem fog kiizzadni magából” egy olyan gazdasági stratégiát, ami az EU minden tagállamát definíciószerűen sikeres stratégiai útvonalra állítja majd – mondta.
Orbán szerint itt az ideje megpróbálni a saját utunkat járni, és nem a nyugatot kell másolni, meg kell barátkoznunk olyan kifejezésekkel, mint a gazdasági semlegesség, olyan gondolatokkal, mint a nemzeti önérdek.
Ez a feladat, és ebben nem áll rosszul Magyarország az elmúlt évek döntéseinek köszönhetően, amik egy számunkra, Európa számára kedvezőtlenül változó közegben is biztosítják nemcsak Magyarország fennmaradását, hanem azon erőforrások előállítási képességét is, ami a nemzetpolitikához nélkülözhetetlen – mondta Orbán.
A kormányfő szerint robusztus és sikeres gazdaságpolitika nélkül nincs megtámogatott, erős, biztos pénzügyi lábakon álló nemzetpolitika sem. Akkor pedig maradnak azok a Máért-ülések, amikor elmagyarázzuk egymásnak, hogy mit miért nem lehet. Ezért robusztus, sikeres, erőteljes magyar gazdaságpolitikára van szükség, vagyis új gazdaságpolitikára, ami alkalmazkodik a realitásokhoz – mondta.
(Friss hír, hogy Orbánék egy Brüsszelnek küldött anyagban leplezik le magukat: kamu, hogy 6%-os növekedést hoz a gazdasági semlegesség, ráadásul még a gazdasági semlegesség fogalmát is kerülték a dokumentumban, amiben valamiért nem dicsekednek a hamarosan eljövendő magyar gazdasági csodával Brüsszel előtt.)
Trump nem megváltónk, hanem harcostársunk
Az Egyesült Államokról azt mondta, akárhogy hívják is az új amerikai elnököt, az Egyesült Államok első embere „sohasem a megváltónk”, hanem a legjobb esetben is „csak a harcostársunk”.
Orbán nem hiszi, hogy a világnak van olyan vezetője, aki azzal kel és fekszik, hogy vajon hogyan tudna segíteni a magyaroknak, ugyanis „a magyarok csak saját magukat tudják kisegíteni a bajaikból, és csak saját maguk tudnak kezdeményezni olyasmit, ami nekik fontos”. „A különbség az, hogy ezt most nem ellenséges érzületekkel fogják fogadni Washingtonban, hanem kifejezetten támogató és baráti reflexekkel” – mondta.
Orbán szerint jó esély van arra, hogy abban a nemzetközi térben, ahol Magyarországnak számos nehéz csatát kellett és kell vívnia, „kevésbé leszünk magányosak, mint eddig voltunk (…), sőt, ezekben a csatákban már nem is az első vonalban kell lennünk”. Az első vonalban most már a legnagyobb ország lesz, ha migrációról, családvédelemről és a genderideológiával szembeni fellépésről, vagy éppen a háború és a béke kérdéséről lesz szó – mondta.
Ezekben az ügyekben nagyon gyakran érzékelték azt a nemzetközi színtéren, hogy Magyarország egyedül maradt, de ez most jelentősen megváltozik, és ez „friss levegőhöz, új lehetőségekhez juttat, és az energiánk jobb beosztásához is hozzásegít bennünket” – mondta.
Orbán jelentős esélyt lát egy olyan amerikai-magyar megállapodásra, amiben nemcsak a „részben a múltban elrontott ügyeket” rendezik, hanem „technológiai értelemben komolynak tekinthető területeken” is erős gazdasági együttműködést alakíthatnak ki. Olyan előnyöket is remélnek tehát az amerikai választási eredménytől, amik nem maradnak meg a nagypolitika diplomáciai magaslataiban, hanem a mindennapokban is érzékelhetőek lesznek a magyar választópolgároknak.
A nemzetközi csata természetes dolog
Szerinte így „a magyar közvélemény is megérti”, hogy bár nehézségekkel jár a nemzetközi csatatéren, „akkor is ki kell állni a nemzeti érdekeinkért, hogyha éppen szembe fúj a szél, vagy ha éppen fájdalmakat kell elviselni”, ugyanis meg kell érteni: „a nehézségek nem a kivételes jelenségei a magyar külpolitikának, hanem beépített és állandó kísérőtársai”, és „a nemzetközi csatákban szerzett sérülések, küzdelmek, fájdalmak, azok nem természetellenes, hanem természetes dolgok”. Azt mondta, azért vállalják fel ezeket a küzdelmeket, hogy ezek az erőfeszítések időnként meghozzák az eredményt Magyarországnak.
Minél nagyobb a fájdalom, annál nagyobb a siker
Orbán szerint most „épp egy ilyen hosszú, 4 éves küzdelemnek a végén vagyunk”, de „megérte kitartanunk” az amerikai republikánusok, valamint azon „értékek és célok mellett, amiket a magyar külpolitika a nemzeti önérdektől a hagyományos értékek védelmén keresztül a migrációval szembeni fellépésig, vagy éppen a béke melletti kiállásig vállalt, annak minden következményével együtt”.
Orbán szerint „minél nagyobb a fájdalom, annál nagyobb lesz a siker”, azaz „minél több energiát mozgósítottál a nagyobb ellenerőkkel szemben, (…) annál nagyobb lesz a jutalom, ha sikerül”, akkor pedig érdemes megállni és „úgy tekinteni a külpolitikára, mint amelyben nem egyszerűen csak a túlélés és a pozíciók romlásának elkerülése az érdekünk, hanem a helyzetünk jelentős javulása is reális cél lehet”.
A szomszédos országok
Orbán azt mondta, pénteken Magyarországra látogat a román kormányfő, és reméli, a kétoldalú kapcsolatok kedvezőbbek lesznek, mint voltak.
Szlovákiáról azt mondta, a szlovák állami szuverenitás legelkötelezettebb védelmezői a felvidéki magyarok. Szlovákia, hasonlóképpen Magyarországhoz, Brüsszelben egy szuverenista külpolitikát kíván folytatni, kísérletet tesznek arra, hogy nemzeti érdekek alapján álló külpolitikát folytassanak, és ebben jó harcostársai vagyunk egymásnak – mondta. Megköszönte a felvidéki magyaroknak, hogy jól látták és érvényesítették ezt az összefüggést az elmúlt időszakban.
A szlovén kapcsolatrendszerről azt mondta: „várják a jobb időket”. A szlovén kormánnyal kiegyensúlyozott a kapcsolat, ez szép teljesítmény, de korábban nem kiegyensúlyozottak, hanem fantasztikusak voltak a kapcsolatok, ehhez képest a mostani állapot visszafogott – mondta Orbán, remélve, hogy lehetőség nyílik az együttműködés intenzitásának és minőségének növelésére arra a szintre, ahol az előző kormánnyal volt.
A horvát–magyar kapcsolatokban látott konfliktusokat, de ott van 700-800 ezer magyar turistára is, akik évről évre felkeresik a horvát tengerpartot nyáron, ennek pedig a horvát gazdaság a haszonélvezője, és ez átsegít az egyes vitákon.
Ausztriát furcsa országként jellemezte: ott azért kellett egyszer megismételni a köztársaságielnök-választást, mert a választási bizottság megállapította, hogy a borítékok a szavazásnál nem ragadtak megfelelően, bezzeg ha Magyarországon ilyen történt volna, „bevonult volna az összes NATO-csapat, diktatúrát kiáltva”. És volt egy párt, amelyik megnyerte a választásokat, de „elfelejtették” felkérni kormányalakításra – mondta Orbán, aki szerint nagyon jó a kapcsolat a hivatalban lévő osztrák kancellárral is, az osztrák-magyar kapcsolatok kiegyensúlyozottak maradtak, függetlenül attól, hogy nem a legközelebbi szövetségesek vannak kormányon.
Szerbiában „ismeretlen vizekre hajóznak” a következő időszakban: a közelmúltban tartott összkormányzati találkozót, amin egyetértettek abban, hogy katonai kérdésekben is együttműködnek a jövőben, és ha ezt sikerülne tető alá hozni, az példátlan lenne – mondta.
Ukrajnánál az EU-tagságáról kötött keretfeltételek rögzítik, hogy milyen konkrét lépéseket kell végrehajtania a kisebbségvédelem területén, és ha ezek nincsenek meg, nincs új fejezet, nincs tárgyalás és nincs előrelépés – mondta. Orbán szerint egy Európához közeledni kívánó Ukrajnától elvárható, hogy biztosítsa a magyarok számára azokat a jogokat, amiket korábban élveztek, ehhez ragaszkodnak, ennek érvényt kívánnak szerezni.
Háború
Orbán szerint a háború ma az európai politika első számú kérdése, de nincsenek jó hírei, olyan veszélyes időszak következik, amilyet még nem éltünk.
Trump csak január 20. után hozhat döntéseket. Orbán szerint vita van arról, hogy ezt a két hónapot mire kell felhasználni: decens módon elfogadni, hogyan döntött az amerikai nép, és az elnökválasztás eredményével ellentétesen cselekedni nem volna helyes. Egy másik megoldás, hogy a dolgokat jogilag kell értelmezni, és most kell mindent megadni, amire Ukrajnának szüksége lehet, ezzel függnek össze azok a döntések, hogy az amerikai eszközöket (nagy hatótávú rakétákat) az ukránok használhatják olyan támadásokra, amik nem a vitatott területeket érintik – mondta.
Orbán felhívta a figyelmet a háborúba való bevonódás új szintjére, szerinte ezért retteg mindenki attól, milyen válaszcsapás várható orosz részről.
Magyarország az orosz–ukrán háború miatti bizonytalan helyzetben relatív biztonságban van, részben a NATO miatt, illetve azért, mert minket nem tekintenek katonai ellenfélnek a hadviselő felek – mondta Orbán, aki szerint jó esélyünk van arra, hogy Kárpátalja a lehető legkisebb veszteséggel kerül ki ebből a háborúból.
Azt mondta, egész Európában bizonytalanság uralkodik, senki sem tudja, mi lesz a természetrajza annak a két hónapnak, ami előttünk áll. Senki sem lehet bizonyos abban, milyen katonai lépések történnek a következő 24 órában, és abban sem lehetünk biztosak, mi lesz a válaszlépés, és mely európai országokat érinthetik.
Orbán Viktor a kormány nemzetpolitikáját úgy foglalta össze: az ellenfeleink az I. világháború után úgy döntöttek, hogy Magyarország legyen kicsi és szegény, mi 2010-ben úgy döntöttünk, Magyarország legyen nagy és gazdag, ezt célozza a nemzetpolitika is, és ezért dolgoznak. (MTI)