Strasbourg elé vitték a II. kerületben megtámadott megtámadott antifasiszták ügyét

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje azoknak az antifasiszta tüntetőknek az ügyében, akiket 2019. február 9-én támadtak meg a kitörés napjára szervezett megemlékezésen részt vevő, máig büntetlen szélsőjobboldaliak.

A közel öt évvel ezelőtti események a Frankel Leó utcai Bambi presszó előtt játszódtak le már azután, hogy véget ért a szélsőjobboldaliak megemlékezése a Városmajorban és a - részben külföldi - antifasiszták Széll Kálmán téri ellentüntetése is. A sötét ruhát viselő támadók a vád szerint bántalmaztak két egyetemistát, két társuktól pedig elvették a zászlóikat, egy szivárványszínűt és egy diákmozgalmit. Az egyik áldozatot, Mák Viktort az elmondása szerint háromszor ütötték meg, egyszer a nyakánál, egyszer az állkapcsánál, egyszer a fülénél. Vérzett a szája, a füle. Sérüléseit másnap orvos is dokumentálta. Társa a lábán szerzett horzsolásokat dulakodás közben.

Minden nagyon gyorsan, legfeljebb egy perc alatt zajlott le - mondja Mák, aki szerint egyértelmű volt, hogy a támadókat a zászlók érdekelték. Az ellentüntetők egyébként tartottak attól, hogy bántódásuk eshet azután, hogy véget ér a rendőrök által biztosított, előre bejelentett rendezvényük, ahol doboltak, skandáltak. Épp ezért döntöttek úgy, hogy senki nem indul haza egymaga, hanem együtt maradnak, nagyobb csoportban mennek. A rendőrök még a tüntetés után is kísérték őket egy darabon, de a Bambi előtt már maguk voltak. Be lehetett őket azonosítani, hiszen náluk voltak még a zászlóik.

Bohócok vagyok! - üzenték

A fizikai erőszakban Mák szerint három támadó vett részt, a csoport többi tagja figyelte az eseményeket.

Mire a rendőrök kiérkeztek, már elszaladtak a Duna irányába, de nem sokkal később összeálltak egy csoportkép erejéig a megszerzett zászlókkal, majd a fotó - az arcok és a felismerést segítő ruhadarabok kitakarásával - megjelent még aznap a Vadhajtások nevű szélsőséges oldalon azzal a kommenttel, hogy „Bohócok vagytok! Elvettük a zászlókat, aztán odamentünk, és rettegtek”.

“Ezt üzenetnek, fenyegetésnek szánták” - mondja Mák, aki szerint pszichológiai kárt is okoztak bennük a történtek, utána hetekig, hónapokig attól féltek, hogy újra támadás érheti őket, hiszen az elkövetők látták az arcukat. Neki személy szerint évekbe telt feldolgozni, helyre tenni magában, ami történt.

A szélsőséges csoport két tagjára ráakadt a rendőrség, mégpedig elég könnyen, mert egy névtelen telefonos bejelentő pontosan megnevezte őket. Mindketten tagadták, hogy bántalmazták volna az antifasisztákat, de egyikük a másikra vallott. Ügyükben december 17-én hirdet majd ítéletet a II. és III. Kerületi Bíróság. Az, hogy kettejük ügye egyáltalán idáig eljutott, a megtámadott ellentüntetőkön múlott, akik nem nyugodtak bele abba, hogy megússzák a számonkérést a támadók, és pótmagánvádas pert indítottak.

Csalódás után pótmagánvád

Eredetileg a rendőrök az egyik megnevezett férfi esetében még a gyanúsításhoz sem találták elegendőnek azt a tényt, hogy a helyszínen volt a csoport tagjaként. A másik megnevezett férfi ügyében vádemelési javaslatot tettek, ott az ügyészségnél akadt el a folyamat, a vádhatóság ugyanis megszüntette a büntetőeljárást. Ez ellen ugyan panaszt nyújtott be Ivány Borbála, a Helsinki ügyvédje, de a Fővárosi Főügyészség is úgy döntött, hogy nem viszik az ügyet bíróság elé. Mák akkor nagyon csalódott volt. Ezek után indították el végül az antifasiszták a pótmagánvádas eljárást, ha már a másik út nem volt járható.

A megtámadott fiatalok egyébként a maguk részéről nem ismerték fel a bíróság előtt a két vádlottat. Viszont volt egy harmadik férfi, akiről személyleírást tudtak adni. Az illetőt a megjelenése és a ruhája alapján megközelítőleg be tudták azonosítani. A Mérce hosszan forgatott 2019-ben a kitörés napján - az ő felvételeiken látható egy olyan kinézetű és ruházatot viselő alak a két meglévő vádlott mellett, velük egy csoportban, akire illik a személyleírás. Ugyanez a férfi szerepel a nyomozásban beszerzett térfigyelő kamerák a bűncselekmény előtt és azt követően készített felvételein is.

Idén év elején Ivány a rendőrséghez fordult kérve, hogy rendeljék el a nyomozást az ismeretlen férfival szemben, de elutasítás volt a reakció a BRFK illetékese részéről. A Helsinki ügyvédje szerint a kapott tájékoztatásból az volt kiolvasható, mintha a nyomozóhatóság a felvételek puszta megtekintésére hagyatkozott volna, egyéb nyomozati cselekményt nem hajtott volna végre. A sértetteket például nem hallgatták meg. Az ügyvéd amellett érvelt, hogy a nyomozás lefolytatásához már az egyszerű gyanú megléte is elég, márpedig az szerinte megvan. Az indítványára azonban újabb elutasító válasz érkezett.

Segített a mesterséges intelligencia

Miután az ügyvéd hiába javasolta a rendőrségnek, hogy arcfelismerő programmal próbálják meg azonosítani a férfit, maga próbálkozott meg ezzel, és sikerült is beazonosítania őt mesterséges intelligencia segítségével. Kiderült: a férfi korábban is került már összetűzésbe a törvénnyel, egy verekedés miatt egyszer elfogatóparancsot adtak ki ellene.

A felvételeken látszik, hogy két vádlott és a harmadik, a sértettek által beazonosított férfi társaságában volt még egy negyedik ember is, aki ugyancsak az elkövetői csoporthoz tartozott és a videófelvételeken végig a vádlottakkal mozog. Ezt a férfit az ügyvédnek nem sikerült névvel beazonosítania, de úgy véli, hogy mivel rendelkezésre állnak egy német portál nagyon jó minőségű felvételei, a rendőrség képes lenne azonosítani, ha akarná.

A Helsinki munkatársa az elutasítások után döntött úgy, hogy Strasbourghoz fordul, amiért a magyar hatóságok a rendelkezésre álló bizonyítékok ellenére nem folytattak nyomozást egy gyűlölet-bűncselekmény ügyében.

Jóvátétel nélkül

‘Kérelmezők álláspontja, hogy a magyar hatóságok megsértették az embertelen, megalázó bánásmód tilalmához, illetve a magánélethez és ezzel együtt olvasva a megkülönböztetés tilalmához fűződő jogukat azzal, hogy nem védték meg őket az erőszaktól, nem nyomoztak egy olyan ügyben, amelyben bizonyítékok álltak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a Kérelmezőkkel szemben előítéletes indítékból fakadó, fizikai sérüléssel is járó előítéletből fakadó bűncselekményt követtek el. A mulasztás eredményeként a Kérelmezők sérelmére elkövetett bűncselekményért való felelősségrevonásra nem került sor, emiatt az erkölcsi és anyagi jóvátétel lehetőségétől fosztotta meg a magyar állam a sértetteket’ - áll egyebek mellett a strasbourgi beadványban.

Megkérdeztük a Budapesti Rendőr-főkapitányság kommunikációs osztályát, mi az álláspontjuk azzal kapcsolatban, hogy az ügyben Strasbourghoz fordult az ügyvéd. Válaszuk a történtek összefoglalása volt: “a Budapesti Rendőr-főkapitányság csoportosan elkövetett garázdaság bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytatott nyomozást. Az eljárást 2021. április 15-én felfüggesztették, mivel az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható. A határozattal kapcsolatban egy ügyvéd 2024. március 4-én és április 18-án indítványt nyújtott be, azonban azok olyan tényt vagy adatot nem tartalmaztak, amely alapján az eljárás folytatása indokolt lett volna (a beküldött felvételeken látható személyek a rendelkezésre álló adatok alapján nem köthetőek a vizsgált cselekményhez). Az ügyvéd panasszal élt a Fővárosi Főügyészség felé, amit a Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség elutasított.”

Ahogy a válaszból kiderült: a nyomozás, amelyet eredetileg elindítottak, garázdaság gyanúja és nem közösség tagja elleni erőszak miatt indult. Információink szerint utólag módosították a minősítést, és a nyomozás közösség tagja elleni erőszak miatt folyt. Ilyen címen egyébként viszonylag ritkán nyomoz a rendőrség - az ismertté vált esetek között ritka bűncselekmény-típus a közösség tagja elleni erőszak. A regisztrált bűncselekmények hivatalos statisztikája szerint évek óta rendszerint 10-20 ilyen eset van, 2023-ban 26 volt (ebből 15 Budapesten), 2024-ben eddig 23.

Mák nagyon kiábrándítónak élte meg a történteket, feltette magának a kérdést, hogy ha az ő ügyében így működik ez a rendszer, akkor másoknak vajon mennyire tud igazságot szolgáltatni. Azt mondja: ez az ügy teljesen megváltoztatta a véleményét az igazságszolgáltatásról, egészen eddig hitt benne, hogy a rendőrök nyomoznak, az igazságért pedig bíróságra megyünk, de ebben az ügyben szerinte azt lehetett látni, hogy még a legalapabb feladatot sem végezték el.

“Nagyon aljas taktika, hogy fizikai erőszak meg van engedve bizonyos csoportok ellen. Ezt nem véletlenszerű dolognak tekintem, hanem egy eszköznek arra, hogy eltántorítsanak csoportokat attól, hogy gyakorolják a jogaikat” - mondja Mák Viktor. Ő a maga részéről szerencsésnek érzi magát, amiért megvannak az erőforrásai arra, hogy magánúton utána menjen az ügynek a Helsinki segítségével. Abban bízik, hogy a beletett energiával lehet kicsit javítani a rendszeren, az ő ügyükből precedens lehetne.