Magyar Péter beemelte a kommunikációs eszköztárába A börtön ablakában című dalt, elénekelte a Hír TV riporterének és Menczer Tamásnak is. Érdemes tehát politikai-elemzői szemszögből megnézni, hogy mit üzen ezzel az ellenzék újdonsült vezére, illetve hogy sikeres eszköz lehet-e a dal az üzenet átadására és a saját tábor lelkesítésére.
Nézzük a kérdés első felét. A dal egyértelműen egy szerelmes dal, amely a kényszerű különléten kesereg. Az alany egy börtönből üzeni meg, mennyire hiányzik neki a társa, szomorú a szíve, amikor rá gondol. Leszögezhetjük tehát, hogy Magyar Péter a dallal fejezi ki, hogy kifejezetten kedveli Menczer Tamást, vagy a Hír TV riporterét, olyannyira, hogy fáj neki, hogy nem lehetnek folyamatosan együtt.
Ezt erősíti a kétséget nem hagyó, egyszerű, letisztult refrén is: szeretlek én, taramm-tarararamm-raramm, rarararamm-rararamm-rararamm.
A dal második versszakában aztán egy új, az eddiginél is fájdalmasabb helyzettel szembesülünk: az egykor kölcsönös szeretet már csak az alany részéről van meg, hiszen a dalban megnevezett társ levélben üzente meg, hogy vége a kapcsolatnak.
Magyar Péter politikai mondanivalójából tehát ily módon megtudhatjuk azt is, amit talán egy kívülálló nem lát egyből világosan: Menczer Tamás vagy a propagandamédia már nem kedveli őt.
Kimondható tehát, hogy amikor Magyar énekelni kezdi a dalt, akkor azt próbálja meg kifejezni lírai eszközökkel, hogy ő igenis szereti a politikai ellenfeleit, és rosszul esik neki, hogy ezt ők nem viszonozzák, sőt, bántják őt.
Nem zárhatjuk persze ki azt, hogy Magyar az új típusú, felgyorsult, címszavakra redukálódott politikai kommunikációban mindössze a dal kezdését tartja relevánsnak, és azt akarja üzenni, hogy a címzettje börtönbe fog kerülni. Ez esetben azonban A börtön ablakában nem tűnik a legjobb választásnak, több okból is.
Egyrészt, ha a helyzet úgy hozza, hogy tovább kell énekelni a dalt az első két soránál, akkor hülyén fog kinézni, hogy Menczer „Mi van, Kicsi! Remegsz!” mondataira a „Szeretlek én, taramm-tarararamm-raramm” lírai sor a válasz.
Másrészt a dal lassú, lírai. Nem energizálja a gyűlésen résztvevőket, sem magát az éneklőt, a hosszan kitartott hangok miatt nehéz igazán hangosan énekelni. Politikai kommunikációs szemszögből sokkal jobb választás lenne Csóré Béla Magasak a falak című börtöndala, ami gyorsabb tempójú, egyből felrázza az éneklőt, lehet üvölteni, egyfajta győzelmi eufóriát sugall, ha az ellenfél arcába énekli az ember, és üzenetében is erősebb, hogy RÁCS MÖGÖTT ÉLHETEM LE AZ ÉLETEM, életfogytiglani büntetést helyezve kilátásba a NER kiszolgálóinak. Nem beszélve arról, hogy Magyar jobboldali hátterére, nemzeti gondolkodására is utal a Drága istenem felkiáltás.