A dél-koreai elnök nem hagyhatja el Dél-Koreát

külföld
december 09., 16:27

Jun Szogjol (Yoon Suk Yeol) dél-koreai elnöknek megtiltották, hogy elhagyja az országot, miközben ellenzéki politikusok szerint az elnök pártja egy „második puccsot” hajtott végre azzal, hogy nem volt hajlandó megvádolni az elnököt a múlt heti, elhibázott hadiállapot-kihirdetés miatt.

Bae Sang-up, az igazságügyi minisztérium bevándorlási szolgálati biztosa egy parlamenti meghallgatáson megerősítette, hogy Jun ellen kiutazási tilalom van érvényben.

Jun múlt keddi kísérlete a polgári uralom megszüntetésére csak 6 órán át tartott, miután a törvényhozók katonákkal dulakodtak a parlament épületében, és megszavazták a rendelet feloldását. Három nap hallgatás után bocsánatot kért, de nem ajánlotta fel a lemondását, és továbbra is ő a hadsereg főparancsnoka, az ellenzék ugyanis hiába kérte, hogy vonják meg tőle a hadsereg irányításának jogkörét.

Jun Szogjol 2023. március 1-én.
photo_camera Jun Szogjol 2023. március 1-én. Fotó: JUNG YEON-JE/AFP

„Ez egy törvénytelen, alkotmányellenes cselekedet, egy második felkelés és egy második puccs” – mondta Park Chan-dae, az ellenzéki Demokrata Párt frakcióvezetője, utalva arra, hogy a kormányzó Népi Erők Pártja (PPP) bojkottálja a vádemelési szavazást, és kísérleteket tesz arra, hogy Junt hivatalban tartsa. Dél-Korea alkotmánya szerint az elnök marad a kormány feje és a hadsereg főparancsnoka, kivéve, ha cselekvőképtelenné válik vagy lemond.

A PPP vezető politikusai azt állították, hogy Jun maradhat elnök, miközben a hatáskörét a miniszterelnökre ruházza át. Ezt a megállapodást Park „durva alkotmánysértésnek nevezte, aminek nincs jogalapja”. Az ellenzéki pártok megfogadták, hogy a héten újabb vádemelési indítványt nyújtanak be.

A dél-koreai Yonhap hírügynökség arról számolt be, hogy az ügyészek hivatalosan megnevezték Junt egy büntetőeljárás alanyaként. A jelentések szerint a rendőrség fontolgatja, hogy kiutazási tilalmat rendel el Jun ellen, amíg vizsgálják a hadiállapot bevezetésére tett kísérletét.

Szombaton Jun a bocsánatkérésekor – pár órával azelőtt, hogy a parlamentnek szavaznia kellett volna a felelősségre vonásáról – megígérte, hogy szembenéz bármilyen jogi vagy politikai következménnyel. Azt mondta, „nagyon sajnálja” a döntést, ami szerinte kétségbeesésből született, és megígérte, hogy másodszor nem kísérli meg a hadiállapot bevezetését.

Három ellenzéki párt feljelentést tett Jun, a volt védelmi minisztere, Kim Yong-hyun és a hadiállapotot elrendelő Park Anszu (Park An-su) ellen, lázadással vádolva őket. A felkelés vezetésének bűntette halálbüntetéssel vagy életfogytiglani börtönnel büntethető. Kim – aki szerdán felajánlotta lemondását – a keddi rövid hadiállapot kihirdetésének egyik központi figurája volt: egy magas rangú katonai tisztviselő és az ellenzéki képviselők által Jun felelősségre vonására benyújtott beadványok szerint Kim tette a javaslatot Junnak.

A szombat esti nemzetgyűlési szavazás szabotálása politikai patthelyzethez vezetett, és bizonytalanságot eredményezett azzal kapcsolatban, hogy ki irányítja nap mint nap Dél-Koreát, Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságát és az UAS fontos szövetségesét.

A PPP vezetője, Han Donghun (Han Dong-hoon) a hétvégén kijelentette, hogy Jun nem fog részt venni a külügyi és egyéb állami ügyekben, és a kormány irányítása a miniszterelnökre, Han Dokszura (Han Duck-soo) száll át. Han szerint Jun televíziós bocsánatkérése gyakorlatilag ígéret volt arra, hogy idő előtt távozik hivatalából.

Vu Vonsik (Woo Won-shik), a nemzetgyűlés elnöke és a Demokrata Párt képviselője szerint alkotmányellenes az elnöki hatalom átruházása a miniszterelnökre és a kormánypártra anélkül, hogy előbb megvádolták volna Junt.

A védelmi minisztérium további zavart keltett, amikor közölte, hogy Jun továbbra is a dél-koreai hadsereg főparancsnoka.

Han Dokszu azt mondta, hogy a kormány mindent megtesz, hogy „megőrizze a bizalmat szövetségeseinkkel” – utalva ezzel az Egyesült Államokra és Japánra –, miközben szakértők arra figyelmeztettek, hogy a folyamatos bizonytalanság veszélyeztetheti a regionális stabilitást. „Oroszország, Kína és különösen Észak-Korea vezetői valószínűleg örömmel figyelik a dél-koreai politikai zűrzavart, mert geopolitikai előnyt látnak benne” – mondta Leif-Eric Easley, a szöuli Ihva (Ewha) Egyetem professzora.

A közvélemény megnyugtatására több katonai vezető, köztük az ügyvezető védelmi miniszter is azt mondta, hogy szembeszegülnének minden olyan utasítással, ami újabb hadiállapot bevezetésére szólítana fel. (Guardian)