Hétfőn adott ki közleményt a KSH arról, hogy 2025-től új módszertan szerint végzik a fogyasztói árindex számítását. Az infláció számításában az egy rendszeres, évenként alkalmazott változtatás, hogy átdolgozzák az úgynevezett reprezentánsok körét, vagyis azt a termékcsoportot, amik árai, árváltozásai alapján az árindexet számolják. (A KSH idei „fogyasztói kosarát” itt találjuk excelben, a tavalyi pedig itt elérhető, a változások közé tartozik, hogy erre az évre került a listába többek között a csirkefarhát és a majonéz, viszont kikerült belőle például az előfizetéses menü).
A 2025-ös reprezentánsok listáját még nem tették közzé, a KSH most egy másik, nem megszokott változásról számolt be. Eszerint az Eurostat idén júniusban közzétett, a háztartási energia árindexének számításával kapcsolatos új módszertani ajánlása miatt „a harmonizált fogyasztóiár-indexben a háztartási energia számításának módszertana 2025. év elejétől módosulni fog”. Ez azzal jár, hogy a gáz és az áram „harmonizált fogyasztóiár-indexének számítása során az egyes díjszabások aránya 2025. januártól kezdődően naptári éven belül rögzített lesz”, vagyis az energiaárakra vonatkozó „jelenlegi jogszabályok fennállása mellett” – vélhetően itt az úgynevezett rezsicsökkentett és lakossági-piaci árak egyvelegéből adódó kusza árrendszerre utalnak – a vezetékes gáz és az áram „fogyasztói átlagára éves szinten fog módosulni”. A KSH jelzi, hogy ez a változás csak az eurostatos adatközlésnél számít: „a változtatás a hazai fogyasztóiár-index (CPI) számítás módszertanát nem érinti.”
Emellett, szintén az Eurostat ajánlása miatt, januártól a nemzetközi standardoknak megfelelő termékcsoportok szerinti, úgynevezett COICOP-nómenklatúra alapján kell számolnia az inflációt a KSH-nak. Hogy ezek a módszertani változások hogyan befolyásolják az árindex alakulását, azt februártól fogjuk látni, a statisztikai hivatal az összehasonlíthatóság érdekében egy évig a régi és a jövő évtől érvényes módszertan szerinti inflációs adatot is közzéteszi.