Nem érted, miért van ennyi szexuális botrány az egyházban? Szerencsére van erről egy 80 oldalas kiadványunk
december 16., 14:00
Az elbocsátott apácának közös tetoválása volt a diákjával, akinek az ágyába is befeküdt
„A meghallgatottak elmondásából bizonyosságot nyert, hogy a nővér cselekedetei súlyos botrányt okoztak, ezért a bizottság javasolta a megszentelt élet intézményéből való elbocsátásának kezdeményezését” - olvasható Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát közleményében, amely a Balatonfüredi Szent Benedek Iskolában lefolytatott egyházi vizsgálatról és az iskola gyermekvédelmi gyakorlatáról számol be.
Az apátság és a Nyolc Boldogság Közösség, amelyhez az apáca tartozott, külön-külön közleményben tájékoztatták a nyilvánosságot, majd rögtön utána megjelent a Válasz Online cikke. Ez egyrészt példamutatónak írja le az egyházi intézkedéseket, másrészt megoszt olyan részleteket, amelyek a katolikus közleményekbe nem férnek bele.
A lap azt írja, hogy a lefolytatott vizsgálat és a szülők elmondása alapján „közvetlen szexuális bűncselekmény valószínűleg nem történt”, de az apáca több olyan dolgot is csinálhatott az iskolában, amely nem csak az egyházi szabályokat, de a világi törvényeket is sértheti.
„A fiúval való kapcsolata tanár–diák-viszonyból érzelmi függőségbe csapott át; édességet vitt neki a szünetekben, simogatta, puszilgatta az udvaron, közös tetoválásuk is lett, illetve többször felfeküdt szerzetesi ruhában a fiú ágyába, hogy így olvasgassanak” - írja a Válasz.
Az ügyben a Nyolc Boldogság Közösség női ágának legfőbb nemzetközi elöljárója járt el, és a vizsgálat alapján kezdeményezte az érintett nővér egyházi elbocsátását. A Nyolc Boldogság Közösség kifejezte együttműködési szándékát a hatóságok felé, a magyarországi elöljáró megkereste a rendőrséget, hogy feljelentést tegyen, azonban ott kiderült, hogy pár nappal korábban már érkezett a rendőrséghez egy névtelen feljelentés - áll a főapát közleményében.
A közösség külső tagja volt H. Róbert atya, akit a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében függesztettek fel gyermekbántalmazás miatt, de a rend szeptemberi közleménye szerint az abúzusok nem náluk történtek. A francia gyökerű Nyolc Boldogság alapítóját és több vezetőjét kizárták a 2010-es évek elején, méghozzá kiskorúakkal szembeni visszaélések miatt, ezek után a Vatikán felügyeletével újra kellett építeni az egész nemzetközi közösséget.
A Válasz szerint már meg is kezdték a tanúkihallgatásokat, mert az apáca megalapozottan gyanúsítható kiskorúak veszélyeztetésével, két esetben akár a zaklatás tényállása is felvethető, továbbá utalnak jelek a hatalommal való visszaélés, a verbális és lelki erőszak, illetőleg a toxikus légkör kialakításának gyakorlatára.
A főapát közleménye messze túlmutat a formaságokon, és további jele annak, hogy a katolikus egyház bizonyos vezetői elkezdtek másképpen kommunikálni az abúzusokról. Érdemes elolvasni az egészet, de itt csak a végét idézem:
„Bocsánatkérésünk szívből jön, felelősséget vállalunk a bántó viselkedésért, elismerjük a másik fájdalmát, és felajánljuk segítségünket a gyógyulásban.
A visszaélések esetében soha nem kerülhető meg a felelősség kérdése. Felelős az elkövető, aki visszaél egyházi pozíciójával, tekintélyével, fölérendelt szerepével. Felelős az intézmény, a közösség és annak vezetői, akik süketek és vakok a figyelmeztető jelzésekre. És felelős a felettes egyházi szerv, amely szintén nem fordít elég figyelmet a visszaélések megszüntetésére, megelőzésére. A hármas felelősségből eredő következményeket vállalnunk kell, le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket és megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy bántalmazási, visszaélési helyzet többé ne fordulhasson elő.
A vizsgálatnál is fontosabb az ügyben érintett gyermekek támogatása, utánkövetése, hiszen a beavatkozások célja a végső gyógyulás, a bántalmazás okozta sérülések megszüntetése. Ennek érdekében a Nyolc Boldogság közösség elöljárói az iskola vezetésével egyeztetett időpontban találkoznak és beszélgetnek az érintett gyermekekkel.”