A Gazprom orosz energetikai vállalat közölte, hogy kedden csak csökkentett mennyiségű gázt, a hétfői 42,4 millió köbméterrel szemben csupán 37,2 millió köbmétert szállít Európába Ukrajnán keresztül. December 31-én lejár ugyanis az Oroszország és Ukrajna közötti ötéves tranzitmegállapodás, és hacsak nem születik az utolsó órákban meglepetésszerű megállapodás, január 1-jén valószínűleg teljesen megszűnik az Ukrajnán keresztüli gázáramlás.
A Reuters szerint ez Moszkva egykor hatalmas befolyásának szinte teljes elvesztését jelenti az európai gázpiac felett.
A meglepetésszerű megállapodás esélyeit jelentősen csökkenti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök december 26-án kijelentette: idén már nincs idő az Ukrajnán keresztül történő gáztranzitról szóló új megállapodás aláírására. Korábban Kijev is elutasította az új tranzitmegállapodásról szóló tárgyalásokat, amivel mintegy évi 800 millió dollárnyi, Moszkva által fizetett díjról mond le. A Gazprom viszont közel 5 milliárd dollárt veszít az Ukrajnán keresztül Európába irányuló gázeladásokból.
Az orosz gáz fennmaradó vásárlói, például Szlovákia és Ausztria már gondoskodtak alternatív szállításokról. Magyarország továbbra is kap orosz gázt a Gazpromtól, az délről, a Fekete-tenger medrében húzódó TurkStream gázvezetéken keresztül érkezik az országba. Az Ukrajnán keresztül történő szállítás leállítása egyedül Moldova számára lesz súlyos csapás.
Az előzetes átállás miatt az elemzők szerint az orosz gázáramlás leállása minimális piaci hatással jár. Az európai földgázárak viszonyítási alapjául szolgáló hollandiai virtuális kereskedési ponton kedden csak enyhén nőtt, késő délelőtt 48,85 euró volt a megawattóránkénti gázár.
Így a gázáramlás leállításának nem annyira a gazdasági, sokkal inkább a geopolitikai jelentősége fontos. Moszkva a 2022-es ukrajnai invázió óta, amely arra késztette az EU-t, hogy csökkentse az orosz gáztól való függőségét, elvesztette az Európai Unió országaiba irányuló gázszállítások domináns részesedését olyan riválisokkal szemben, mint az Egyesült Államok, Katar és Norvégia.
Az egykor a világ legnagyobb gázexportőre, az állami irányítású Gazprom csak 2023-ban 7 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el, ami 1999 óta az első éves veszteség. Ugyanakkor Európa is vesztett ezen: az olcsó orosz gázszállítások elvesztése jelentős gazdasági lassuláshoz, az infláció megugrásához és a megélhetési válság súlyosbodásához járult hozzá, írja a Reuters. Bár Európa gyorsan alternatív energiaforrásokat keresett, az orosz gáz elvesztése hosszú távon súlyosbította a csökkenő globális versenyképességgel és különösen Németország ipari jövőjével kapcsolatos aggodalmakat.