Hollandiában közzétették annak a több mint 400 ezer embernek a nevét, akik náci kollaboránsok lehettek a német megszállás alatt

külföld
január 03., 13:12

Közzétették az interneten annak a mintegy 425 ezer embernek a nevét, akiket azzal gyanúsítottak, hogy Hollandia német megszállása idején együttműködtek a nácikkal, írja a BBC.

„Ez az archívum fontos történeteket tartalmaz mind a jelen, mind a jövő generációi számára. A gyerekektől kezdve, akik tudni akarják, mit csinált az apjuk a háborúban, egészen a történészekig, akik a korszakot kutatják” – közölte a digitalizálásban részt vevő Huygens Intézet. A II. világháború vége felé létrehozott különleges jogi rendszerben lefolytatott nyomozások dokumentumai eddig csak a hágai Nemzeti Levéltárban voltak megtekinthetők.

Az online gyűjtemény tartalmaz aktákat háborús bűnösökről, a mintegy 20 ezer hollandról, akik a német fegyveres erőkhöz vonultak be, valamint a holland náci párt (NSB) állítólagos tagjairól. A felsoroltak közül több mint 150 ezren kaptak valamilyen büntetést. Az online adatbázis csak a gyanúsítottak nevét, születési helyét és idejét tartalmazza, az nem derül ki belőle, hogy az adott személyt mivel vádolták, ahogy az sem, bűnösnek találták-e, ezért előfordulnak a dokumentumokban ártatlanok nevei is. Azt a honlap megmondja a felhasználóknak, hogy milyen aktát kell kikérniük személyesen a levéltárban, a fizikai hozzáféréshez viszont nyilatkozni kell arról, hogy jogos érdek fűződik a megtekintésükhöz.

A Harmadik Birodalomról szóló kiállítás Hollandiában
photo_camera A Harmadik Birodalomról szóló kiállítás Hollandiában Fotó: KENZO TRIBOUILLARD/AFP

A BBC szerint komoly feszültséget kelthet, hogy a holland történelem egyik legnehezebb időszakára vonatozó dokumentumokat elérhetővé tették. Tom De Smet, a levéltár igazgatója szerint a kollaboránsok és az áldozatok leszármazottait is figyelembe kell venni. „A kollaboráció még mindig nagy trauma. Nem beszélnek róla. Reméljük, hogy amikor a levéltárakat megnyitják, ez a tabu megtörik”.

Eppo Bruins kulturális miniszter december 19-én a parlamenthez intézett levelében azt írta: „A levéltárak megnyitása elengedhetetlen ahhoz, hogy szembenézzünk Hollandia nehéz múltjának hatásaival, és azt társadalomként feldolgozzuk”.
Az online elérhetővé információk mennyiségét a magánélet védelmére való tekintettel korlátozni fogják, mondta a miniszter, hozzátéve, törvényt módosítana, hogy minél több mindent nyilvánosságra hozhassanak.