Jelentősen csökkentették az állami finanszírozású egyetemi helyek számát

„2025-től kezdve gyakorlatilag az összes hazai egyetemen hirtelen és jelentősen csökkentik az állami finanszírozású felsőoktatási helyek számát. A magyar kormány – az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan – egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is” – írta Facebookon az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF).

Az egyik legnagyobb vesztes az ország legnagyobb és a nemzetközi rangsorokban egyik legjobb magyar egyeteme, az ELTE. Az idén 19 százalékkal kevesebb államilag támogatott képzési helyet kap, mint 2024-ben.

Az ADF azt írja, a legtöbb alapítványi egyetem sem jár jól, náluk is csökken az állami finanszírozású helyek száma, Budapesti Corvinus Egyetemen jelentősen, 48 százalékkal, pedig a többiekkel ellentétben ők kaptak nagyobb vagyont.

Az egyetlen nyertes a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ők 11 százalékkal több hallgatót vehetnek fel. Az NKE a Miniszterelnökség alá tartozik, a Tanácsadó Testület elnöke pedig Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Jövőre pedig már tanárképzést is indítanak, az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint a az NKE egyik feladata, hogy a többi hazai tanárképző egyetemhez képest alacsonyabb szinten és követelmények mellett, akkreditáció hiányában is átvegye a középiskolai tanárok képzését.

„A már most is siralmas állapotban lévő egyetemi infrastruktúrák fenntartása még nehezebb lesz – különösen igaz ez az ELTE-re mint nem alapítványi egyetemre, amelyet az utóbbi években folyamatosan véreztet ki a fenntartója, a magyar állam és az aktuális, általában gyors ütemben megbukó illetékes miniszter (most éppen Hankó Balázs)” – írták, hozzátéve, hogy szinte biztos, hogy oktatói elbocsátások várhatók több egyetemen, egyetemi karok, képzések kerültek veszélybe.

Az ADF azzal zárta, hogy „az egyetemeknek okozott súlyos pénzügyi nehézség önmagában is megbocsáthatatlan szakpolitikai vétség. De a tét sokkal nagyobb: az oktatói és kutatói, a vállalati és államigazgatási szakemberek utánpótlása, azaz az ország jövője kerül veszélybe”.

Frissítés (12:37):

A Corvinus a cikk megjelenése után közleményt küldött, azt írták: „a Budapesti Corvinus Egyetem egyetem a modellváltás után, 2020 óta már nem állami finanszírozásban kínál térítésmentes helyeket az alap-, mester- és osztatlan szakos képzéseire újonnan felvett diákjainak. A Corvinus a térítésmentes tanulási lehetőséget az állami ösztöndíj helyett az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosított Corvinus Ösztöndíj útján kínálja hallgatóinak. A cikkben megjelent azon állítás tehát, hogy a Corvinuson bármennyivel is csökkennének az államilag finanszírozott helyek, nem igaz. A Budapesti Corvinus Egyetem a legutóbb is összesen 1871 hallgatót vett fel a 2024/25-ös tanévre a központi felvételi eljárásban. Alapképzésen 1376, mesterképzésen 439, osztatlan képzésen pedig 56 diák kezdhette meg tanulmányait szeptembertől, és az ebben a tanévben a magyar oktatási rendszerből a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75 százaléka, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig szinte 100 százaléka térítésmentesen tanulhat az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogramnak köszönhetően. A Corvinus a 2025/26-os tanévre is várhatóan legalább a tavalyi létszámban tervez térítésmentes tanulási lehetőséget kínálni a diákjainak.”