Pressman: Gyakran gondolkodom, vajon az orbáni politika amerikai csodálói értik-e, mit képvisel ez a kormány

Hosszú interjút adott a New York Timesnak az Egyesült Államok eddigi budapesti nagykövete.

David Pressman többek között arról beszélt, hogy az Orbán-kormány nagyon szerencsétlen álláspontot képvisel az USA-val és különösen a Biden-adminisztrációval szemben, Orbán Viktor gyakorlatilag megpróbálta a két ország szövetségi kapcsolatát az ő és Donald Trump kapcsolatává alakítani, ami veszélyes játék.

Szerinte a kormánynak az első pillanattól kezdve az volt a szándéka vele is, hogy marginalizálják. „Mielőtt egyáltalán betettem volna a lábam Magyarországra, szó szerint hajók jártak a Dunán a nevemmel és egy koponyával.” (2022 nyarán Téglásy Imre egy „Pressman úr, ne gyarmatosítsa Magyarországot a maga halálkultuszával!” feliratú molinót feszített ki egy gumicsónakra.)

Pressman szerint sikerült elérniük, hogy az amerikai politika eredményeket is elérjen Magyarországon. Oroszország ukrajnai inváziója előtt szerinte az USA és más szövetségesek is félrenéztek, ha a magyar belpolitikáról volt szó. Bár feltett kérdéseket az Orbama- és a Trump-kormány is, de eredménytelenül, mert Orbánék nem a szokásos módon reagál ezekre. Pressman szerint ami működik „általában véve a világban felbukkanó afféle proto-autoritárius kormányokkal” szemben, azok „nem a hagyományos diplomácia eszközei”.

Amikor Pressmant arról kérdezték, mit érzett fenyegetve leginkább, azt válaszolta, a demokráciáért és az emberi jogokért végzett munkáját, ami a melegségébe volt kódolva. De a kormány sokszor az ő homoszexualitása köré építette a kritikáját, bármilyen érdemi kérdéssel is foglalkozott (például orosz energiafüggőség, az igazságszolgáltatás függetlensége), a kormány azt mindig a woke vagy liberális ideológia kontextusába helyezte.

Szerinte a kormány stratégiai hibát követett el, amikor mindennap a címlapon tartotta, mert akkora láthatóságot biztosítottak neki és az USA-nak, amekkorára egyébként nem lett volna lehetőségük.

Rendkívülinek nevezte, hogy a kormánymédia lepedofilozta, és hogy a pécsi Pride-on a kormánymédia kamerái folyamatosan őt figyelték: az ír nagykövettel és annak lányával ment oda, akivel kezet is fogott, a nap végén pedig a kormánypárti propaganda arról számolt be, hogy Pressman vezette a pécsi Pride-felvonulást, és gyerekek vették körül, és még azt is láttuk, ahogy beszélget velük, „még csak be se kellett fejezniük a mondatot, az üzenet egyértelmű volt”.

Pressman szerint a kormány szlogenje (no migration, no gender, no war) az USA-ban, az EU-ban és máshol is visszhangra talál, de ez elfedi, hogy Magyarországon veszélyes rendszer alakult ki: a kormány kontrollálja a pénzt és a médiát, és ezekkel megbüntetik azokat, akik kérdéseket tesznek fel, vagy más nézeteket képviselnek.

Pressman hosszan magyarázza, a kormány hogyan vette át az ellenőrzést az ország több területe felett, például a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal „gyakorlatilag egyetlen politikai párt ellenőrzése alá helyezték a közpénzeket”, de említi a felsőoktatást és a média leuralását is. Beszélt a vele találkozó Országos Bírói Tanács tagjai elleni lejárató kampányról. „Magyarországon 3000 bíró van, és utólag sok bíróval beszéltem. Közülük mindegyik hallott erről, megkapta az üzenetet, hogy ha kilép a sorból, akkor ők is híresek lesznek” – mondta Pressman, aki szerint utólag, kicsit távolabbról nézve az egyik legriasztóbb dolog, hogy milyen könnyű az embereket irányítani: nem kell hozzá titkosrendőrség, fegyver vagy Gulag, elég, ha képesek hazugságokkal elárasztani a médiát, mert akkor a nyilvános vitában való részvétel egzisztenciális kérdéssé válik.

Pressman egyetért Orbánnal abban, hogy Magyarország az illiberalizmus kísérlete, emiatt viszont rajta kell tesztelni a kormányokkal való együttműködés új formáit is, például kíméletlenül őszintének kell lenni azzal kapcsolatban, amit látnak. Szerinte az Orbán-kormány csak olyan politikára reagál, ami sokkal nyersebb és erőteljesebb a megszokottnál. Pressman szerint Amerikában az itteni eseményekkel kapcsolatos aggodalmak eléggé kétpártiak, ő vendégül látta a Szenátus pár konzervatívabb republikánus tagját is, akik szintén aggódtak. Pressman azt mondta:

„Gyakran gondolkodom, hogy vajon az orbáni politika amerikai csodálói értik-e, mit képvisel ez a kormány az Oroszországgal és Kínával való kapcsolatában, és ismerik-e a kleptokrácia rendszerét, ami erodálja a demokratikus intézményeket.”

A volt nagykövet szerint Magyarország a példa arra, hogy a demokratikus intézmények sebezhetőek, a rossz szándékú vezetők könnyen ellenőrzést gyakorolhatnak az emberek felett, és gyorsan csendre lehet inteni egy országot. „Amikor a politikai vita ennyire személyessé, visszataszítóvá és hangossá válik, ki akar részt venni benne? Abban a pillanatban pedig, amikor már nem veszel részt benne, nem szólalsz fel, az állami intézmények foglyul ejtése nagyon gyorsan halad. Magyarország ennek a jelenségnek a megtestesítője” – mondta.