Hajmeresztő fejleménynek tűnik, amit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közzétett a rákosrendezői ingatlan eladásáról és elővételi jogáról szóló állásfoglalásában a honlapján. Az MNV érveléséből úgy tűnik, hogy

a magyar kormány és az Egyesült Arab Emírségek már tavaly tavasszal egy olyan megállapodást írtak alá, amely értelmében az emírségek uralkodója jelölheti ki a 85 hektáros budapesti ingatlan vevőjét.

Az ugyebár köztudott, hogy miután megjelent a rákosdubaji/mini-dubaji/grandbudapesti, szóval rákosrendezői 85 hektáros terület aláírt adásvételi szerződése az MNV honlapján, kiderült, hogy a területen meglévő Főtáv-tulajdonrész miatt a fővárosi vállalatot, és így a fővárost elővásárlási jog illeti meg. Karácsony Gergely kedden bejelentette, hogy az elővásárlási joggal élni is akarnak (Szentkirályi Alexandrát leszámítva az ügyben megszólaló minden jelentős fővárosi politikus ellenzi a terület eladását, ráadásul mindössze 51 milliárd forintért).

Az állami vagyonkezelő mostani álláspontja emiatt az elővásárlási szándék miatt született, de talán a tervezettnél több mindent árult el a sajátosan értelmezett Orbán Viktor-i magyar szuverenitásról. Odáig csak sima jogi szöveg az egész, hogy az elővásárlásra jogosult csak akkor élhet azzal a jogával, ha „a szerződés valamennyi feltételét teljesíti, beleértve az ügylet tárgyára, a vételárra és annak fizetési feltételeire, a szerződéses biztosítékokra és valamennyi egyéb körülményre vonatkozó feltételt”. Ez utóbbi kitétel az igazán izgalmas.

Ennek kapcsán árulja el ugyanis az MNV állásfoglalása azt, hogy a magyar állam és az Egyesült Arab Emírségek 2024 márciusában aláírt egy együttműködési megállapodást – ezt a július végén elfogadott 2024. évi XXI. törvénybe foglalták bele –, és az állami vagyonkezelő szerint ennek a megállapodásnak az értelmében nem lehet csak úgy akárkinek elővásárlási joga a területre. Ahogy írják:

a törvény szerint az ingatlan kizárólag olyan jogalany számára értékesíthető, amelyet az Egyesült Arab Emírségek – a Kormány határozatában kiadott előzetes írásbeli hozzájárulásával - vevőként kijelölt.

Ha ez így van, akkor a szuverenitásra oly büszke magyar kormány 2024. március 13-án, a megállapodás aláírásának napján valójában lemondott 85 hektárnyi állami tulajdonban lévő ingatlan fölötti rendelkezési jogáról, és annak értékesítésénél kizárólag vétójogot hagyott meg magának. Ráadásul úgy, hogy a joglemondással a magyar ingatlanszabályozás egyik alapját, az elővásárlási jogra vonatkozó előírásokat is semmibe vette. Legalábbis abban az esetben, ha helytálló jogértelmezés szerepel a nemzeti vagyonkezelő mostani állásfoglalásában.

Az általuk idézett törvényben mindenesetre ez szerepel: „a projekt megvalósításához szükséges ingatlanokat (fejlesztési területet) az Egyesült Arab Emírségek által – az MK határozatában kiadott előzetes írásbeli hozzájárulásával – kijelölt gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: »Jogalany«) értékesíti – ha és amennyiben azt a vonatkozó magyar jogszabályok lehetővé teszik – közbeszerzés vagy pályáztatás nélkül, de összhangban a nemzeti jogszabályokkal”. Hogy az elővásárlási jog semmisnek tekintése mennyire van összhangban a nemzeti jogszabályokkal – erről minden bizonnyal bíróság fog majd dönteni.

Az MNV álláspontját lapunk már kedden szerette volna megtudni az elővásárlásról, azonban kérdéseinkre, hogy

• A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő álláspontja szerint mekkora területre van elővásárlási joga a fővárosi cégnek?
• A teljes területre, vagy csak két kisebb részre?
• Ha a fővárosi cégnek elővásárlási joga van, miért nem vonták be a tárgyalásba?

a mostani cikk megjelenéséig sem kaptunk választ.