Orbán szerint Magyar Péter felemelkedése a kormánnyal szembeni elégedetlenség jele

belföld
február 03., 13:40

Orbán Viktor úgy látja, hogy Magyar Péter gyors felemelkedése a kormánnyal szembeni elégedetlenséget is jelzi - a miniszterelnök erről a svájvi Neue Zürcher Zeitungnak adott hosszú interjújában beszélt. Az újságíró ezzel kapcsolatos felvetésére a miniszterelnök így reagált:

„A válasz igen, ezt jelenti. A háború és a szankciók rendkívül nehéz helyzetet teremtettek az elmúlt három évben, magas inflációval, megemelkedett energiaárakkal és alacsony növekedéssel.”

Arra, hogy aggasztja-e Magyar és a Tisza népszerűsége, nem adott egyértelmű választ, azt mondta, hogy egy demokráciában mindig fel kell készülni a politikai ellenfelekre. „Még ha a szavazatok majdnem felét meg is nyered, ahogy mi tettük, a maradékot mások kapják. Ez nem szokatlan.”

Orbán ugyan utalt rá, hogy senki nem hibátlan, de a kormánya konkrét hibáiról nem beszélt. Arra, hogy a regnálása alatt a hatalom és a gazdasági erőforrások a körülötte lévők kezében koncentrálódtak, ami fenyegetheti a demokráciát, elismerte, hogy valóban központosított néhány dolgot, de más területeken állítása szerint decentralizált - és erre a modellváltó, az ő szavai szerint privatizált egyetemeket hozta fel. A megjegyzésre, hogy ezek az egyetemek most olyan alapítványoknak vannak alávetve, amelyeket hozzá közel álló emberek irányítanak, idézzük szó szerint a miniszterelnök válaszát:

„Mindenki közel áll hozzám! Én vagyok ennek az országnak a miniszterelnöke (nevet). Amikor kritizálnak, amiért valaki közel áll hozzám, azt mondom: persze, hogyan is lehetne másként! Egy tízmilliós ország üzleti világában természetesen minden jelentős vállalkozót személyesen ismerek. De igaza van: hosszú ideig hatalmon lenni kockázatokkal jár. Ezért négyévente átalakítom a kormányt és lecserélem az embereket.”

Orbán Viktor a személyes terveivel kapcsolatban most is elmondta, hogy még sokáig tervez a politikában: „Amíg szellemileg képes vagyok rá, addig a parlamentben akarok maradni”, és arról beszélt, hogy idős, elismert emberként képzeli el magát az országgyűlés hátsó padsoraiban, akihez tanácsért járulnak a fiatalabbak.

„Szeretném látni a következményeit annak, amit a politikai életem során tettem. Mert még ha kritizálnak is érte: történelmi pillanatban tettem valamit”

- mondta.

link Forrás

A világpolitikával kapcsolatban, azon túl, hogy bejelentette: meghívja Budapestre Alice Weidelt, a német szélsőjobb vezetőjét, Orbán arról beszélt, hogy

  • Brüsszelt nagyobb fenyegetésnek tartja, mint Moszkvát, mert Oroszországgal szerinte könnyű racionális megállapodást kötni, míg a brüsszeliekkel ez szinte lehetetlen. „Belföldön csak az ellenfeleimet támogatják. Nyernem kellett Brüsszel és a civil szervezetek ellen ”.
  • Nem akart állást foglalni abban, hogy személyesen is Moszkvát tartja-e agresszornak a háború miatt: „Hm... Hagyjuk az értékelést a történészekre. Én politikus vagyok, és van uniós döntésünk. Ez arra kötelez, hogy „orosz agresszióról” beszéljek” - mondta;
  • Nem tart attól, hogy a blokkosodás áldozatai leszünk, mert az a tapasztalata, hogy a két nagy játékos (vagyis az USA és a Kína) végül mindig alkut köt egymással, így Magyarország tovább üzletelhet majd Pekinggel és Washingtonnal is.
  • Orosz viszonylatban kevésbé nyilatkozott optimistán: „Oroszországgal nehezebb. Szeretnénk minden üzleti kapcsolatot nyitva tartani. Az amerikai álláspont egyelőre tisztázatlan. Várnunk kell még egy kicsit.”