A kormány elfogadja a főváros elővásárlási jogát Rákosrendezőre

A Magyar Hírlap arról kérdezett, hogy történt-e előrelépés az újabb Orbán-Trump találkozó kapcsán. Gulyás szerint még nem történt, de belátható időn belül lesz ilyen találkozó.

A németországi választásról, Friedrich Merz CDU-s kancellárjelöltről és a tervezett bevándorláspolitikai szigorításokról kérdezték. "Ami Németországban történik, annak általában hatása van Brüsszelre" - mondta Gulyás, aki szerint azok a CDU-s politikusok, akik Brüsszelbe mennek, elvesztik a józan ítélőképességüket (de azért vannak derék CDU-s németországi politikusok). Gulyás szerint a migráció terén Németországban van most tabudöntögetés, bár nem olyan erős, mint nálunk, de ez is jobb, mint a semmi.

A múlt héten meghalt japán nővel kapcsolatban kérdeztük, hogy mit javasol Gulyás azoknak, akik azt látják, hogy a rendőrség nem indított eljárást az ügyben az áldozat által tett feljelentések ellenére. Gulyás azért tartja fontosnak, hogy a rendőrség kivizsgálja az esetet, hogy az állam megbízhatóságát bizonyíthassák.

Mikor emlékeztettük, hogy például tavaly egy férfi megkéselte a feleségét, aki korábban kért távoltartási végzést, de ezt elutasították (ez volt a tamási késelés), Gulyás azt mondta, hogy nem lehet egyes esetek alapján lemérni az eljárások hatékonyságát. Mivel az ügyben a bíróság utasította el az áldozat kérelmét, Gulyás szerint a bíró lehet a felelős – ugyanakkor elmondta, hogy nehéz ezekben az esetekben ítélni, mert a kérés általában arra irányul, hogy a gyereket válasszák el az apjától is, miközben a gyerek érdeke, hogy két szülő nevelje fel.

Gulyás fontosnak tartja, hogy a kapcsolat tagjainak legyen lehetősége segítséget kérnie, mert vannak olyan esetek, amikor az államnak és a hatóságoknak nincs lehetősége közbe lépni.

Gulyás érdemben nem válaszolt arra, hogy van-e szükség rendszerszintű átalakításra, de arra érdemes figyelni, hogy a rendőrség képes-e időben reagálni.

Az Index kérdésére, hogy „kormányzati szinte terveznek-e beavatkozást” Ózd térségében. Gulyás szerint a legfontosabb beavatkozás, hogy „a cigány férfiak jelentős része dolgozik és a nőknek is a fele”, és hogy „ennek a társadalmi résznek a problémáira más megoldás nem lesz, minthogy oktatást és munkát biztosítunk”.

Grönlandról is kérdezték Gulyást, aki letudta a választ annyival, hogy azt mondta: „Mi nem érezzük úgy, hogy Magyarországot ez a konfliktus bármilyen formában érintené.”

A kérdésre, hogy kaptak-e bírálatot, amiért az AFD-elnököt fogadja Orbán, Gulyás elmondta, hogy „semmilyen bírálat nem érkezett, de a miniszerelnök kellően világosan nyilatkozott erről, arról is, hogy az AFD-nek vannak olyan megnyilvánulásai, amikkel nem azonosulunk”.

A Breuerpresstől az új amerikai elnök, Donald Trump nemzetközi szervezetekből (WHO, UNESCO) való kilépésről kérdezték Gulyást. A kéréds arra vonatkozott, hogy mivel a bennmaradó országoknak növekedni fognak a költségek, nem érné-e meg kilépni Magyarországnak is.

Gulyás szerint: Ha a világ legerősebb országa úgy dönt, hogy kilép ezekből a szervezetekből, akkor a magyar kormánynak érdemes ezeket mérlegelni minden ilyen szervezet esetében, hogy érdemes-e szintén kilépnie. Ettől függetlenül szerinte lehet, hogy bent maradnak.

A Breuerpress az Orvosi Kamara márciusra tervezett tüntetéssel kapcsolatban kérdezte Gulyást, aki azt mondta, ők „nyitottak a tárgyalásra”, de azt látja, hogy „az Orvosi Kamara nem szakmai, hanem politikai szereplőként lép fel”.

„Szakmai ügyekben illetékes minisztérium és államtitkár áll rendelkezésre” – mondta Gulyás, aki szerint „ha van olyan terület, ahol nagyon nagy lépéseket tettünk az elmúlt években, akkor az az egészségügy”, és különbenis, a hálapénzről is azt gondolta, hogy nem lehet kiírtani, de sikerült.

Az ATV arról kérdezte Gulyást, mit szól a kormány Trump tervéhez, miszerint az Egyesült Államok átvenné a Gázai övezetet és a területet a „közel-keleti Riviérává” alakítaná át, Gulyás azt mondta, Mahgyarország nem kíván a közel-keleti rendezésben részt venni

A HírTV a szlovákiai és szerb tüntetésekről kérdezett, amiben a kormányzati narratíva szerint külföldi befolyásolás történt. A kérdés arra vonatkozott, hogy a tüntetések átgyűrűzhetnek-e Magyarországra. Gulyás szerint országunk könnyű helyzetben van, mert Brüsszel megmondta, hogy "más kormányt szeretne látni" Magyarországon, de a magyar kormány a magyar érdekeket képviselik.

Az ATV Bayer listázási ötletéről is kérdezte, miszerint „pontosan kell regisztrálni, kik azok a bírók, akik elmennek a február 22-i bírótüntetésre”.

„Aki egy tüntetésen részt vesz, annak a részvételről is be lehet számolni. Eddig úgy gondoltam, hogy ha én elmegyek egy tüntetésre, akkor azt meg lehet írni, hogy ott voltam. Most ezt elnevezni listázásnak, egy igen rosszízű dolog. Én ezt semmiképp sem nevezném listázásnak” – mondta Gulyás, és hozzátette: „Ugyanakkor az én felszínes jogérzékem szerint azt, hogy egy bíró tüntessen, nehéz értelmeznem.”

Az ATV arról kérdezett, hogy lesz-e jogalkotás a meggyilkolt japán nő esete kapcsán. Gulyás azt mondta, hogy ez egy nehéz terület, mert egy volt házasságon belüli viszony kapcsán történt a feljelentés. Gulyás szerint nagyon nehéz, mert „az ilyen jellegű bejelentések egy jó... egy része nem megalapozott”, és olyan is van, hogy a bejelentő maga vonja vissza bejelentést. Gulyás azt kérte, hogy várják meg a hatóság elvégzi a belső vizsgálatot.

Az ATV felidézte, milyen súlyos fenyegetéseket kapott az áldozat, és hogy mégsem indult meg a nyomozás. Gulyás szerint ezek a fenyegetések jogsértő cselekmények, tehát az eljárásra van mód, de szerinte meg kell válni a kivizsgálás eredményét. Ha az ügynek van valamilyen tanulsága, nem zárkóznak el a jogszabálymódosításról, mondta Gulyás.

Az ATV is Mini-Dubajról kérdez, mire Gulyás azt mondta, „az, hogy a kormány elfogadta az elővásárlási jogot, azért van, mert a jogi helyzetet áttekintettük, és a főváros azt mondta, hogy valamennyi őt terhelő kötelességet vállalja”. Ehhez hozzátette, hogy „ezért mindazon kötelezettséget, amik a szerződésből következnek, amelyeket a befektető vállalt volna, most fővárost terheli”.

A kérdésre, hogy kell-e új szerződést írni, Gulyás elmagyarázta, hogy „itt nem arról van szó, hogy közjogi szereplőként van a főváros és van a kormány”, mert „itt van egy poglári jogi jogviszony, és mi eladtunk valamit, és valaki megvette volna, és mivel volt egy elővásárlási jogosult, az a vevő helyébe lépett, ezért közöttünk egy polgári jogi jogviszony van”.

Azt is hozzátette, hogy arról, hogy „mit és hogyan építenek, arról volt egy egyeztetés, ami most a fővárosra is igaz, nyilván egyeztetni fognak a kormánnyal”. A kérdésre, hogy mi lesz, ha a területet a főváros nem tudja kifizetni vagy kitakaríttatni, Gulyás a következőt válaszolta: „Ezt elképzelni sem tudom, mert a főpolgármester vagy a cégvezető leírta, hogy ezeket vállalja és képesek teljesíteni. Le van írva. Ha válaszolnék erre a kérdésre egykori ügyvédként, az fenyegetésként hatna és nem ez a célom.”

A kérdésre, hogy van-e arról tudomása, hogy más is élni kíván-e az elővásárlási jogával, Gulyás azt mondta, „van még ilyen, de ők még nem nyilatkoztak”, de szerinte ez egyébként is „egy elvi lehetőség csak, egy kis cég nem tud 50 milliárd forintot letenni az asztalra”.

A Magyar Nemzet szintén az ukrán titkosszolgálati akcióról kérdezett, hogy összefügg-e azzal, hogy közben Szlovákiában és Szerbiában is „destabilizációs törekvések” indultak el – utalt a két országban kitört tüntetéshullámokra. „Van egy Soros György nevével fémjelezett civil hálózat, amelynek a civil szó klasszikus értelméhez semmi köze nincsen. Olyan csoportokat támogat, amelyek politikai nyomásgyakorlást folytatnak” – mondta Gulyás, aki szerint ezt lehet látni az említett két országban. Gulyás szerint Magyarország abban érdekelt, hogy a régióban a „demokratikusan megválasztott” stabil kormányok legyenek. Gulyás szerint, amikor Amerikában leváltják a demokrata vezetést, az említett hálózat Európában próbálja érvényesíteni az érdekeit.

Újra szó volt a 13. havi nyugdíjról, melyet a Magyar Nemzet újságírója szerint a Tisza Párt aktivistái el akarnak törölni. Gulyás igazat adott a Magyar Nemzet kérdésének, és kicsit bővebben elmondta azt, amit korábban mondott az ellenzékről meg a nyugdíjakról.

Arról is „kérdezték”, hogy hogyan értékeli, hogy az EP-ben létrejött az Európai Demokráciapajzs nevű különbizottság, ha az EU-s intézményekben a Fidesz által is alapított Patrióta Párt nem kapott pozíciókat az Európai Bizottságban. Gulyás szerint a demokratikus kultúra megszűnt az EU-s intézményekben.

A TV2 kérdezett arról, hogy mit tehet a kormány az ellen, hogy „az ellenzék részéről egyre több támadás éri a 13. havi nyugdíjat”. Gulyás azt válaszolta, „egyértleművé kell tenni, hogy a 13. havi nyugdíj marad, ezen nem is fogunk változtatni, még akkor sem, ha itt is van egy érdekes együttműködés a nemzetközi szervezetek és a magyar ellenzék között”.

A kérdésre, hogy „mit tehetünk az ellen”, hogy „Európában egyik merénylet éri a másikat, és mindennapossá válnak a nők elleni erőszakos cselekmények, amiket migránsok követnek el”, Gulyás azt válaszolta, hogy „a legfontosabb, hogy Európában ebben a kérdésben is változást kell elérni”. Szerinte „egyelőre jó irányú változás történt, de ez nem elégséges”, illetve elmondta, hogy „egyetlen migránst sem kell, sőt tilos befogadnia Magyarországnak, mert itt csak egyszer lehet hibázni, és látjuk, hogy azok a nyugati társadalmak, amik egyszer hibáztak, folyamatos terrorfenyegetettséggel néznek szembe”.

Rákosrendezőről is kérdezte a TV2 Gulyást, hogy „miért hagyta a főváros parlagon ezt a területet és azt, hogy szemetes terület legyen”. Gulyás szerint „a főváros erre azt a választ adná, hogy nem az ő tulajdonuk volt ez a terület”, és hogy „ez igaz”, de szerinte az is igaz, „hogy ez a terület elhanyagolt, és a főváros nem akart ott fejleszteni, nem zavarta őket ez a helyzet”.

„Ők a tulajdonosok, ki kell takarítani, én csak sok sikert kívánhatok ehhez” – zárta válaszát Gulyás Gergely.

Az Origo Rákosrendező kapcsán feltett kérdésére Gulyás elmondta, hogy az arab vevő helyébe a Főváros lépett, így minden, a korábbi vevő által tett vállalás most már a Fővárost terheli – tehát a környék megtakarítása is. Gulyás szerint érdekes, hogy a saját kommunikációja szerint is csődközelben álló Budapest még Rákosrendezőt is meg tudja venni. (Egyébként a szerződés szerint az arab befektetőnek évekkel később kellett volna befizetnie a teljes, 50-60 milliárdos összeget.)

A kérdésre, hogy az arab befektetővel együtt fog-e szerinte működni a Főváros, Gulyás azt mondta, hogy mivel a befektető helyére lép be a Főváros, ezért az már rajtuk múlik, hogy kivel fognak együttműködni a területen. Az Origo újságírója szerint a helyiek támogatják a befektetést, a felhőkarcolókkal azonban voltak kifogásaik. Gulyás szerint a korábban általuk meghozott törvény 90 méternél magasabb épületet nem engedélyez, e feletti magasságú épület építésére akkor van lehetőség, ha a Főváros megkeresi ezzel a Kormányt.

(Az Origo a Google adatai alapján arról kérdezte Gulyást, hogy mit szólnak ahhoz, hogy Magyar Péter és pártja felé egyre alacsonyabb az érdeklődés. Gulyás azt mondta, hogy a korábbi választásokat kell nézni.)

Az Origo arról kérdezett, hogy a kormányülésen volt-e szó arról, hogy ukrán titkosszolgálat lejáratóakciót finanszíroz Orbán Viktor kormányfő ellen a magyar sajtón keresztül (arról, hogy az Orbán család gazdasági birodalmáról szóló film miatt vádolják ukrán finanszírozással a Direkt36-ot, itt írtunk). Gulyás annyit mondott, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kapott erről tájékoztatást, és elmondása alapján valóban történt ilyen finanszírozás. Elmondása szerint a kormány részéről sajnálják, hogy az EU-hoz közeledő így viszonyul az egyik tagországhoz. A kérdésre, hogy a kormány fog-e valahogy reagálni, Gulyás azt mondta: Minden ilyen akció a két ország közötti kapcsolatra negatívan hat.

A köztévé arról kérdezte Gulyást, mit gondol a kormány arról, hogy a lengyel alkotmánybíróság elnöke államcsíny gyanújával ügyészségi eljárást kezdeményezett Donald Tusk ellen.

„A magyar kormány konkrét büntetőeljárásokat nem kíván minősíteni” – kezdte Gulyás, majd azzal folytatta, hogy ez egyébként is egy tegnap esti hír, és tegnap délelőtt még nem tudták, hogy egy ilyen hír érkezik Lengyelországból, de „a lengyel jogállamiság helyzetével a magyar kormány már korábban is foglalkozott, ezért azt tudjuk mondani, hogy a lengyel jogállamisági helyzete aggasztó”.

„Az Európai Unióban az írott jog sokkal kevesebbet jelent, mint a Szovjetunióban” – mondta még Gulyás, aki hozzátette, hogy a cél az, hogy egy „erős, prosperáló, jól működő Lengyelország legyen Magyarország szövetségese”.