A márciusi ifjak üzente aktuálisabb, mint valaha, hiszen a magyarok jelenéről és jövőjéről szól - kezdi Magyar Péter. Utána Széchenyi István 1848. március 19-én kelt naplóbejegyzését idézi, amely úgy kezdődik, hogy "Magyarország, vagy inkább a magyar faj most van fordulóponton. Vagy ragyogva élni fog, vagy bukik örökre. Ennek a mondatnak a súlyát teljes erővel érezzük ma is. Itt a mi időnk, most mi rakjuk le a haza építményébe a téglákat."

Azzal folytatja, hogy a forradalom az első építőkocka volt a polgári Magyarország építményében, amire újabb téglákat tettek.

"Óriások vállán hatalmas kaliberű elődök építette magaslaton állunk, a kérdés az, hogy mit tudunk tenni mi 2025-ben azért, hogy a magyar név megint szép legyen, méltó régi nagy híréhez."

Erre a kérdésre az egyik válasz Petőfi 1848 decemberében Kossuth-hoz írt levelében található, mondja Magyar, majd idéz a levélből: "nevezzen ki azon táborhoz, melynek a legnehezebb tennivalói lesznek, mert a bátorságom ott éri el a tetőpontját, ahol mások kétségbe esnek. Legrosszabb esetben szaporítani fogom azok számát, kik az életükkel nem hoztak hasznot a hazának, de a halálukkal becsületükre válnak. E kérelmemre semminemű önérdek, egyedül a hazaszeretet szólított."