menu
search
account_circle

Megreccsent az MNB lengyel ingatlanos cége a varsói tőzsdén a Matolcsyék miatt tett rendőrségi feljelentés után

gazdaság
március 24., 14:16

A Budapestről érkező hírek hatására, miszerint az Állami Számvevőszék rendőrségi feljelentést tett a magyar jegybank Pallas Athéné Domus Meriti nevű alapítványának ügyében, nagyot zuhant az MNB varsói tőzsdén jegyezett ingatlancége, a GTC részvényárfolyama - írja a Bloomberg.

A GTC árfolyama a legutóbbi 3 kereskedési nap során 7 százalékkal csökkent. A cég 2026 júniusában esedékes, euróban denominált kötvényének hozama a Bloomberg adatai szerint 13% felett mozgott a hétfő reggeli varsói kereskedésben, szemben az egy héttel ezelőtti 8,4%-kal.

A Bloomberg szerint feltámadt a bizonytalanság, hogy a GTC képes lesz-e egyáltalán simán kifizetni a júniusban aktuálissá váló 500 millió eurót a kötvénytulajdonosoknak.

Ez akkor is igen komoly hír, ha még egyáltalán az MNB a luxusingatlanokban utazó lengyel cég igazi tulajdonosa, és akkor is, ha kiderül, hogy a Matolcsy-klán M. György MNB-elnökként töltött utolsó napjainak egyikén sikeresen kiprivatizálta magának azt.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén 2019. november 18-án.
photo_camera Matolcsy György jegybankelnök az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén 2019. november 18-án. Fotó: botost/444.hu

Bár ez a sztori így első blikkre esetleg száraz pénzügyi történetnek tűnhet, ráadásul eléggé szövevényes is, valójában a NER egyik legizgalmasabb közpénzeltűnési ügyéről van szó.

Kik a főszereplők, és melyik cégnek mi a szerepe?

Ez a sztori azzal kezdődött, hogy Matolcsy György elnökké választása után a jegybank a forint jelentős leértékelődése miatt nyereséges lett. Ezt az összeget azonban Matolcsy nem fizette be a költségvetésbe, hanem hat darab alapítványt hozott létre 2013. és 2015. között, és az összesen 260 milliárd forintnyi profitot ezeknek adta, azt állítva, hogy az MNB nyeresége nem közpénz. A jegybanki alapítványok a pénzből jellemzően luxusingatlanokat és műalkotásokat vásároltak. Az ingatlanok egy része idővel egy pár emberből álló üzleti körhöz került, amit Matolcsy György fia, Ádám és barátai alkottak.

Az alapítványok által felvásárolt vagyont kezelni is kellett valahogy, erre szolgált a jegybank Optima nevű vagyonkezelő cége. (A hat alapítványt 2019-ban egybeolvasztották Pallas Athéné Domus Meriti néven, ennek a vagyonát is az Optima kezelte. Az Optima tulajdonosa maga a Pallas Athéné Domus Meriti lett.)

Ez az Optima volt az, ami 2020-ban megvásárolta a varsói tőzsdén jegyzett, főleg kelet-európai országokban aktív, luxusingatlanokkal foglalkozó, GTC nevű ingatlanfejlesztő cég részvényeinek a többségét. Ezzel a magyar jegybank regionális ingatlanpiaci szereplővé vált.

És ez a GTC került most bajba, miután a magyar számvevők vizsgálati anyaga szerint a Pallas Athéné Domus Meriti a fizetésképtelenség közelébe került.

Hogy ez miért akkora gond a GTC-nek? Mert a GTC részvények többségének tulajdonosa a bajba került Pallas Athéné Domus Meriti tulajdonában lévő Optima.

Csakhogy a sztoriban van még egy csavar: Matolcsy György utolsó előtti munkanapján aláírta, hogy az Optima tulajdonosa a Pallas Athéné Domus Meriti helyett egy bizonyos Közép-Európai III Magántőkealap legyen.

Ennek a Közép-Európai III-nak a Pusztaszeri úton, a Matolcsy család cégbirodalmának központjában van a bejelentett elérhetősége. A magántőkealapot a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli, ami a Matolcsy Ádám baráti körébe tartozó Száraz István érdekeltsége.

Még nem egészen világos, hogy mit jelent az Optima új kézbe kerülése, de nem kizárt, hogy a GTC ezzel teljesen kikerült az MNB érdekeltségéből. De a helyzet akkor is lehet izgalmas, ha a magyar jegybank kontrollálja még a lengyel tőzsdei céget, hiszen akkor adott esetben neki kell helytállnia a kötvényeket lejegyző befektetők felé.