Egy rakás ember látta már azt a vadkacsát, aki átlőtt fejjel, de ettől eltekintve vidáman úszkál a Balatonban Zamárdinál. Ő az:
A segítőkész madárkedvelők értesítették a madármentőket, akik megpróbálták befogni a gácsért, aki egyelőre nem hagyta magát, hanem minden próbálkozás elől elrepült.
A helyzet, illetve a kacsa fejéből kiálló nyíl is ismerős lehet a kacsás hírek szerelmeseinek. 2014-ben egy tatai vadkacsa került be a hírekbe, aki egy nyílpuskából kilőtt, ráadásul egészen vaskos nyíllal a fejében úszkált, táplálkozott és repkedett vidáman. A szakértőnek kihívott állatorvos úgy ítélte meg, hogy a befogási kísérletek nagyobb veszélyt jelentenének a madárra nézve, mint a nyíl otthagyása, így a kacsát a kezdeti befogási próbálkozások után békén hagyták.
2016-ban pedig Szentendrét tartotta lázban egy igen jó kedélyű vadkacsa tojó, akinek a fejét pontosan ugyanilyen, csak sárga végű nyíllal lőtték át. (A nyilat nagy valószínűséggel fúvócsőből lőtték ki, ezért ilyen a „tolla” kialakítása.)
A szentendrei kacsát – akiről annak idején miniriportot is írtam – a szakemberek a körülmények mérlegelése után ugyancsak békén hagyták, pedig a Magyar Madártani Egyesület hónapokon át rengeteg bejelentést kapott miatta. A húzás annyira bevált, hogy a tojó sikeresen költött nyíllal a fejében.
Mivel a mostani esetben is igen sok madárkedvelő internetező került erős izgalmi állapotba és próbálja akciózásra bírni a madárügyi illetékeseket, érdemes felidézni, amit annak idején Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesélt a szentendrei fúvócsöves kacsáról, amikor feltettem neki a kérdést, hogy miért nem csinálnak valamit.
Orbán elmagyarázta, hogy bármit tennének, az nagyon nagy eséllyel megölné az állatot, de minimum rontana az egyébként tökéletes lelki-egészségi állapotán. Bár a vadkacsa tényleg „rettenetesen néz ki”, a nyíl nyilvánvalóan nem ért létfontosságú szervet a nyakán, ami a tollak által mutatott vastagságnak igazából durván az ötödét teszi ki átmérőre. Ha bármi baja lenne, akkor télen 3, nyáron 5 napon belül éhen halt volna. De nem tette, sőt láthatólag akadálytalanul repül, úszik, táplálkozik és hápog jó ideje.
Ahhoz, hogy kiszedjék a nyilat, el kéne kapni, ami erősen áramló folyóban élő röp- és úszóképes madár esetében képtelenség lenne. Hálóval sem érdemes becsapdázni, mert ha a nyíl beleakad abba, kész a baj. Sokan kérdezik az MME-t, hogy miért nem szedik le altatólövedékkel. Orbán ezen a felvetésen majdhogynem nevetett. Elmesélte, hogy altatólövedéket marha ritkán használnak madárra, de akkor is csak a húsz kiló feletti, minimum túzokméretű madarak jöhetnek szóba. Az altatólövedék tűje ugyanis lényegében akkora, mint a szentendrei vadkacsa fejéből kiálló nyíl, így ha rálőnének, nagy esélye lenne, hogy szétroncsolják valamelyik létfontosságú szervét vagy csontját. Az altatólövedékezés Orbán szerint kicsit sem olyan, mint a filmekben. Ha a célpont stresszes – márpedig ilyenkor nagyon is az –, nem ritka, hogy 4-5 adagot is bele kell lőni, ami garantáltan kinyírna egy ekkora madarat. A szer a valóságban ráadásul nem azonnal hat, mint a James Bondban, hanem percek múlva. Az állat addig egyre zavarodottabb állapotban menekül, veszélybe sodorva magát. A kacsát hagyják, ahogy van, és valószínűleg mindenkinek ez a legjobb. A fotómániásoknak főleg.
(via telex.hu)