„A csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről levesszük az »átláthatósági törvényt«, és nem hozunk döntést a nyár előtt a kérdésben, nem szavaz erről az Országgyűlés” - egyértelműsítette Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az Index kérdésére.

Kocsis egy dél-budai fórumon arról beszélt, a frakcióban még mindig vita van, és a törvényjavaslathoz nagyon sok észrevétel is beérkezett a többi között a Magyar Bankszövetségtől, az ügyvédi kamarától és a reklámszövetségtől. „Ezek érdemi észrevételek, érdemes átgondolni.”

Kocsist az újságok által megfogalmazott kritikák nem érdeklik.

„Még abban sem vagyok biztos, hogy a mostani, rendes parlamenti ülésszakban végig tudjuk tárgyalni, különösen azért nem, mert érdemi észrevételei vannak a frakció tagjainak” – mondta Kocsis, bár egy ilyet sem emelt ki.

Csak Lázár Jánost idézte, aki azt mondta, „majd meglátjuk, hogy milyen formában fogadjuk el a törvényt.”

Kocsis szerint abban egységes a frakció, hogy a szuverenitást sértő törekvésekkel szemen fel kell lépni, „érkezzenek ezek Keletről vagy Nyugatról, abban van vita, hogy milyen eszközökkel lehet idáig eljutni.”

Még egyszer elmondta, hogy a szándékban egységesek, de az eszközökben vita zajlik, majd a videót azzal zárta, „az átláthatósági törvény kapcsán nem zárok ki egy menetrendmódosítást sem.”

Kocsis először egy dél-budai fórumon jelentette be kedd este, hogy hátra arcot vezényelhet a Fidesz, és mindez a szerda dél körül nyilvánosságra hozott Facebook-videóból derült csak ki. Később konkretizálta az Indexen, hogy ősszel térnek vissza a javaslat tárgyalására.

Az eredeti menetrend szerint a törvényjavaslatról csütörtökön tárgyalt volna a Törvényalkotási Bizottság, kedden pedig már szavazott is volna róla a Parlament.

Az Igazságügyi Bizottságon már átment egy olyan módosító, ami visszamenőleg, már az idei évre vonatkozóan is elvenné az egy százalékos felajánlásokat a listázott szervezetektől. A visszamenőlegességet még Gulyás Gergely is kifogásolta a Kormányinfón. A bizottság fideszes tagjai nem voltak hajlandóak megmagyarázni, hogy erre mi szükség volt.

Mit mondtak a Kocsis által kiemelt szervezetek?

Kocsis nem részletezte, hogy milyen hivatalos észrevételek érkeztek be, mindenesetre a bankok korábban azt kommunikálták, a cenzúratörvény végrehajtathatatlan, és részben felülírnák a banktitkot, érezhetően megrendült a bizalom a magyar bankrendszer iránt, és megkezdődött a tőke kimenekítése az országból.

A Magyar Ügyvédi Kamara korábban azt közölte, a törvényt érdemben át kell alakítani, hogy az ne vezessen önkényes jogalkalmazáshoz, hanem valóban a közélet átláthatóságának biztosítását szolgálja. A MÜK szerint a törvényjavaslat deklarált céljaival csak egyetérteni lehet, „jelenlegi formájában azonban a törvényjavaslat több aggályt vet fel, mint amennyit megválaszol”.

A kamara levélben sorolta fel jogi aggályait Tuzson Bence igazságügyi miniszternek. Főbb kifogásaik:

• a törvényjavaslat bizonytalan jogfogalmakat használ, ami alkalmas lehet az Alaptörvény védelmi körébe tartozó jogbiztonság követelményének megsértésére, valamint az egyesüléshez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog aránytalan korlátozására;
• a törvényjavaslat egyes elnagyolt eljárási rendelkezései a jogbiztonság sérelme mellett az Alaptörvény által garantált, a tisztességes hatósági ügyintézéshez való jogot, továbbá a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot is sérthetik;
• a közéleti vitában való részvétel „számos alapjog védelmét élvezi: mindenekelőtt a véleménynyilvánítás szabadsága, de akár az egyesülési szabadság is védi a közéletet alakító magatartásokat”.

A kamara szóvá teszi azt is, hogy a törvényjavaslat mostani formájában sem a hatékony bírósági felülvizsgálat lehetősége, sem az ügyvédi titkok, az orvosi, gyónási vagy banktitkok védelmének megfelelő garanciái nem szerepelnek. A törvényjavaslat „így mindenképpen érdemi átalakításra szorul” – ismétlik meg a közleményt nyitó állításukat.

A Magyar Reklámszövetség és társszakmai szervezetei is azt kérték, hogy a jelenlegi formájában ne szavazzák meg a törvényt, mert az súlyos károkat okozhat a reklám-, média- és kommunikációs iparágban. A többi között arra figyelmeztettek, hogy a törvény miatt elmaradhatnak reklám- és médiaipari fejlesztések, gyengülhet az iparág, elbizonytalanodhat a vállalatok társadalmi szerepvállalása, torzulhatnak az egyenlő piaci versenyfeltételek, és drasztikusan csökkenhet a hazai média piaci súlya illetve szerepe.

Ezek az érszrevételek nem újak, a Reklámszövetség és az ügyvédi kamara is május 21-én kommunikált.

Súlyos európai kritikák is jöttek

A törvényjavaslat ellen jogvédő szervezetek is tiltakoztak, és az Európai Bizottság is kérte a kormányt, hogy vonják azt vissza. Erre Bóka János miniszter annyit tudott mondani, a kormány nem tudja visszavonni azt, mert nem ők nyújtották be.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa arra hívta fel Kövér László figyelmét, hogy a javaslat az emberi jogokat veszélyezteti.

Az Európai Parlamenti vitában pedig elhangzott, hogy „Orbán az orosz stílusú elnyomást akarja behozni” ezzel a törvénnyel.

Így szólt az eredeti javaslat

A Halász János által benyújtott tervezet alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthetne a kormánynak azokról a szervezetekről, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Ezután ezek a szervezetek

• nem kaphatnak a személyi jövedelemadó felajánlható 1 százalékának támogatásaiból;
• külföldi támogatásokat csak a pénzmosás elleni szerv, azaz a NAV engedélye alapján fogadhatnak el;
• a vezető tisztségviselők, alapítók, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozati kötelezettsége lesz az országgyűlési képviselőkre vonatkozó tartalommal és formában. A vagyonnyilatkozatokat a kormány honlapján hozzák nyilvánosságra;
• a szervezet és annak irányítói kiemelt közszereplőnek számítanak a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint.

A Fidesz javaslata szerint az a jogi személy vagy más szervezet – tehát civilekre és gazdasági társaságokra is vonatkozik a törvény – veszélyezteti Magyarország szuverenitását, ami „külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez”, amivel sérti, negatív színben tünteti fel

• Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegét;
• a magyar nemzet egységét és összetartozását, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért való felelősséget;
• a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
• a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködést;
• Magyarország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

A listázott szervezetek működését lényegében ellehetetlenítették volna. Ahogy ezt több cikkben megírtuk, a Fidesz célja valójában a független sajtó és a kormánykritikus szerveztek elhallgattatása.