„Tüdőlövést kapott az egész ország” – Orbán Viktor még hétfő délelőtt is a vasárnapi meccs hatása alatt állt, amikor bejelentett 11 gazdasági intézkedést

„Tegnap este tüdőlövést kapott az egész ország, vagy szívinfarktust. Keserű reggelre ébredtünk, gyászos hangulatban vagyunk, gyászos hangulatban kellene fontos és jó hírekről beszélni, a macska rúgja meg” – ezekkel a szavakkal vezette fel hétfő délelőtt a kamarai elnökkel, Nagy Elekkel közös sajtótájékoztatóját Orbán Viktor (aki 2013 óta minimum harmadjára kapott tüdőlövést, ebből másodjára a foci miatt).

Bár gazdasági intézkedésekről tettek végül bejelentést, a miniszterelnök a beszéde első perceiben sokkal inkább azzal foglalkozott, ami sokkal jobban érdekli, mint a gazdaság, ami igazán a szívügye. Vagyis még mindig a vasárnapi válogatott meccsről, a hazai pályán utolsó utáni percben elveszített vb-pótselejtezős álmokról beszélt. Hogy aztán gyorsan áttérjen második kedvenc témájára: a háborús pszichózisban tobzódó Brüsszelre.

„A kormány egy nagyon nehéz dilemmával küszködik most már három éve, a háború kezdete óta… Európa egy háborús állapot felé menetel (…) Egyre erőteljesebb háborús retorikával állunk szemben. Most már ott tartunk, hogy olyan kifejezések, hogy háborús gazdaság, azok hétköznapiak az európai politikában, vagy olyan kijelentések, hogy 2030-ra készen kell állni, hogy megvívjunk egy háborút. Ezek már nem váltanak ki semmilyen fölajzott érdeklődést” – mondta Orbán, aki ehhez képest elég sokat rugózott a témán, amit oda futtatott ki: „Ebben a pillanatban a dolgok úgy állnak, hogy Európában egy háborús gazdaság felépítése a brüsszeli terv.” Szerinte dönteni kell, hogy milyen utat járjunk, és a magyar kormány úgy döntött, hogy „lehetséges folytatni” az eddig elkezdett „nemzeti gazdaságpolitikát”.

Ilyen felvezetés után végül 11 olyan intézkedést jelentett be, amiről a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mostanra megállapodott (egy kérdés továbbra is a levegőben lóg: mi lesz a 2026-ra eredetileg tervezett 13 százalékos minimálbér-emeléssel, mennyivel lesz kisebb, és mit kérnek ezért a vállalkozások; ez nem kamarai kérdés, erről már huzamosabb ideje folynak a tárgyalások a 10-12 százalékot kérő munkavállalók és a 6-8 százalékos emelést szorgalmazó munkaadók között).

A most bejelentett 11 intézkedés:

• Alanyi áfamentesség értékhatárának lépcsőzetes emelése, ez az összeg 2026-ban 20 millió forint lesz, 2027-ben 22 millió forintba, 2028-ban 24 millió forint.
• Az átalányadózók általános költséghányadának emelése, ez szintén három évre szól, jövőre 45 százalék lesz, 2027-ben 50 százalék, „2028-ról még megy az egyezkedés”.
• A főállású egyéni vállalkozók szocho-alapja csökkenni fog, Orbán szerint ez 140 ezer vállalkozó havi terheit csökkenti,
• Kiszélesítik a kisvállalati adóra jogosultak körét, amivel 4000-5000 vállalkozás élhet.
• 100 millió forintos adókedvezményt kapnak a zöldberuházást végző vagy környezeti károkat enyhítő cégek, a kormány a a barnamezős beruházás meglódulását várja ettől.
• A magyar energiaellátók adókedvezményt kapnak, ha infrastruktúrát korszerűsítő beruházásokat hajtanak végre. Orbán ennek kapcsán elismerte: a gazdaság bizonyos szereplőit „mindenféle különadókkal sújtjuk, illetve bevonjuk őket a közteherviselésbe az általános adóterhelésen túl is”, példaként említve a bankokat. Arról is beszélt: a vállalkozók szerint mostanra a fejlődés gátját jelentik, ha nem történnek meg bizonyos energetikai infrastrukturális beruházások (amik, de ezt már nem ő tette hozzá, azóta akadoznak, hogy a rezsicsökkentésnek nevezett intézkedéseket bevezette a fideszes parlamenti többség).
• A kiskereskedelmi különadó határsávjait megemelik, ezzel 3500 vállalkozás terheit csökkentik. A kulcsok maradnak, de kedvezőbb lesz az adózás a változó sávhatárok miatt.
• Fél évvel eltolják az üzemanyagok jövedéki adójának emelését, ahogy Orbán mondta: „nem tudok eltekinteni az adóemeléstől, de félévvel eltoljuk”. Ennek 20 milliárd forintos költségvetési hatása van.
• A társasági adóelőleg értékhatárát 5 millió forintról 20 millióra emelik, ez 20 ezer céget érint.
• A mikrovállalkozások egyszerűsített beszámolójának értékhatárát 150 millióról 180 millió forintra emelik, ami 10 ezer céget érint.
• Egyszerűsítés 80 ezer egyéni vállalkozónak: a NAV automatikusan elvégzi az alkalmazottak bejelentését, valamint negyedévesre csökken a szocho- és járulékbevallás gyakorisága.

A miniszterelnök szerint a bejelentett intézkedések összesített költségvetési hatása 80-90 milliárd forint. Ennek a fedezete a megemelt bankadó lesz. Szerinte a termelést kell a kormánynak adókedvezményekkel ösztönöznie, a bankok közterheinek enyhítésével majd csak később lehet foglalkozni. Azt is bejelentette, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara átvesz majd bizonyos gazdaságirányítási feladatokat is, ezek részleteit később jelentik be.