José Antonio Kast nyerte az elnökválasztást Chilében, győzelme az 1990-es katonai diktatúra vége óta a legnagyobb jobboldali fordulatot jelenti – írja a Reuters. A második fordulóban Kast a szavazatok 58 százalékát kapta, míg ellenfele, a kormány által támogatott baloldali jelölt, Jeannette Jara 42 százalékot szerzett.
Az eredmény a latin-amerikai jobboldal megerősödésének legújabb jele: korábban Ecuadorban Daniel Noboa, Salvadorban Nayib Bukele, Argentínában pedig Javier Milei került hatalomra. Októberben Bolíviában a centrista Rodrigo Paz megválasztása vetett véget közel két évtizednyi szocialista kormányzásnak.
Kast régóta a chilei jobboldal egyik legkeményebb politikusa, korábban határfalak építését és az illegális bevándorlók kitoloncolását javasolta. Győzelmi beszédében, amit pártja santiagói székházában mondott el támogatói előtt, „valódi változást” ígért. Ugyanakkor jelezte, hogy nincsenek gyors megoldások, és a változásokhoz időre és kitartásra lesz szükség.
Harmadszor indult az elnöki posztért, korábban sokan túl szélsőségesnek tartották, most viszont sikerült megszólítania azokat a választókat, akiket aggaszt a közbiztonság romlása és a bevándorlás. A Chilei Egyetem politológusa, Claudia Heiss szerint Kast sikeréhez az is hozzájárult, hogy sokan elutasították Jarát, akit kommunista párti kötődése miatt szintén túl szélsőségesnek láttak.
Bár Chile továbbra is Latin-Amerika egyik biztonságosabb országa, az elmúlt években nőtt az erőszakos bűncselekmények száma. A szervezett bűnözés megerősödését segítette például a rosszul ellenőrzött északi határvidék, a tengeri kikötők és a bevándorlás növekedése is. Kast tervei között szerepel egy új, az amerikai Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) mintájára létrehozott rendőri egység, ami gyorsan lépne fel az illegális bevándorlók ellen.
Chile a világ legnagyobb réztermelője, és fontos lítiumkitermelő is. A befektetők pozitívan fogadták Kast győzelmét: erősödött a tőzsde és a nemzeti valuta. Ugyanakkor Kastnak nem lesz egyszerű átvinni terveit a megosztott parlamenten. A felsőházban nincs egyértelmű többség, az alsóházban pedig a populista Néppárt van döntő szerepben. Elemzők szerint Kastnak olyan választókat is meg kell tartania, akik nem a saját pártjának hívei. Ez korlátozhatja például az abortusszal kapcsolatos terveit. Bár korábban határozottan ellenezte, a kampányban alig beszélt erről, és a törvény megváltoztatásához a parlament többségének támogatására lenne szükség.