Arról mi is írtunk nemrég, hogy első európai országként Dánia állami postacége az év végével beszünteti a levelek és képeslapok kézbesítését, és számos ország fontolgat hasonló lépéseket.

Azóta már leszerelték a jellegzetes postaládák nagy részét, amelyeket villámgyorsan fel is vásárolt a nosztalgikus népesség:

az árverésen 1000 darab ment el mindössze három óra alatt. A jó állapotúak 2000 koronáért, tehát kb. 100 ezer forintért mentek el, a kopottasabbak 1500 DKK-ért.

A dánok továbbra is küldhetnek postai leveleket, ezt a jogukat az alkotmány is garantálja, de azt egy jóval kisebb magáncég intézi majd, és a házhoz szállításért külön fizetni kényszerülnek. A dán posta 1624 óta működik, de az elmúlt 25 évben a levélküldés meredeken visszaesett, több mint 90 százalékkal csökkent.

Ennek fő oka egyértelműen az, hogy nagyon fejlettek az állami digitális szolgáltatások. Dánia nemzeti digitális azonosító rendszere, a MitID az online banki ügyintézéstől az elektronikus dokumentumok aláírásán át az orvosi időpontok foglalásáig mindenre használható, a hatóságok minden hivatalos levelezését automatikusan „digitális postai úton” folytatnak, nem pedig hagyományos levélben. Bár lehetőség van ebből a rendszerből kilépni, és hagyományos postai küldeményeket fogadni, kevesen élnek ezzel a lehetőséggel.

A 15 év feletti dán lakosság 97 százaléka regisztrált az online állami rendszerbe.

Meglepő, de voltaképpen érthető, ha mindeközben a fiatalok körében újra népszerűbbé válik a levélírás. Az új magánszolgáltató, a Dao egy olyan kutatásra hivatkozik, amely szerint a 18–34 évesek kétszer-háromszor annyi levelet küldenek, mint más korosztályok. Mads Arlien-Søborg trendkutató ezt a növekedést azzal magyarázza, hogy a fiatalok „ellensúlyt keresnek a digitális túlterheltséggel szemben”, és így a levélírás „tudatos választássá” válik. (Guardian)